Szinte teljesen tönkrement az egykor legendás szolnoki Tisza Szálló, most a megmentőjét keresik

  • Massay-Kiss Andrea
  • 2025. november 22.

Kis-Magyarország

A régi hotel ma igen rossz állapotban van, nem működik, és várja, hogy egy új tulajdonos leheljen bele életet. A tulajdonosváltások nem a javára történtek, kis fejlesztések mellett nagy pénzek mentek el.

A szolnoki Tisza-parton a város beruházásában épült az 1927-ben átadott neobarokk szálloda. Főépületében 24 szobás hotel, ehhez kapcsolódóan bálterem, a Kis Tisza nevű külső étterem, kerthelyiség és gyógyfürdő jött létre. Termálvizét Pápai Vajna Ferenc tárta fel, nem csak fürdőzésre, hanem fogyasztásra is használtak. A szocializmusban a HungarHotels szállodalánchoz tartozott, a két világháború közötti időszak után akkor élte második fénykorát. A rendszerváltás után az 1990-es évek eleji privatizáció során néhány ott dolgozó vette meg és üzemeltette. Ekkor még jól ment egy darabig, ám nem sokkal később elkezdődött hanyatlása és kálváriája is.  A szálló egykor rengeteg rendezvénnyel működött; ha valaki elegáns helyre akarta vinni a vendégét Szolnokon, akkor a Tisza Szállóba hívta. A művészvilág, a mindenkori politikai elit is itt szállt meg. Aztán eladták. 

Jövőre lenne százéves...

2010 októberében a Tisza Szálló kínai tulajdonos kezébe került. A Narancs.hu korábban már megírta – az Átlátszó oknyomozására hivatkozva –, hogy kínai vevői egy elbukott Túró Rudi biznisz kapcsán jelenhettek meg. A kínaiaknak a magyar Eximbank nyújtott hitelt, de végül a túródesszertgyártás és -forgalmazás elmaradt, viszont volt egy olyan feltételezés, hogy a bank hiteléből vásárolták meg a Tisza Szállót 450 millió forintért. Vizsgálat indult, ám eredményéről nincs hír. Szolnok akkori polgármestere, a fideszes Szalay Ferenc úgy vélte, jó kezekbe került a hotel, az új tulajdonosok pedig természetesen megígértek minden szükséges fejlesztést.

Aztán ezek elmaradtak, majd egyszercsak bezárt a hotel termálvizes gyógyszolgáltató részlege, a szálló kedvelt közösségi kútját pedig, ahonnan sokan vittek haza gyógyvizet, a magas csatornadíjakra hivatkozva elzárták. A hotelt a kínai tulajdonosok először 2017-ben próbálták értékesíteni, akkor 1 milliárdért, aztán 2024-ben is felröppent a hír, hogy eladó 1,8 milliárdért, idén pedig 995 millió forintért próbálják eladni a bezárt szállodát. A legutóbbi sajtóhír az volt, hogy a gazdátlan, nem működő hotel betöréses lopás „áldozata” lett.

A Tisza Szálló helyzete izgalomban tartja a helyieket. A szolnokiak felháborodásuknak adtak hangot, amikor egy olyan fotó járta be a közösségi médiát, amelyen egy éppen telefonáló külföldi vendégmunkás ült a hotel gyógyrészlegének tetején. Félő volt, hogy az impozáns, egykor exkluzív hotel ezután már csak munkásszállóként funkcionál. Vannak, akik úgy gondolják, a polgármester felelőssége is, hogy pusztul a szálló, mások azt mondják, vegye meg a város és mentse meg a leépülő hotelt. Az idő sürget; most úgy néz ki, így nem lehet megünnepelni a szebb napokat is megélt, a „szolnokiság” lényegét adó szálló közeledő, 2027-es 100. születésnapját. A neves hotelt leminősítették, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elvette a csillagait, és a gyógyászati szolgáltatása is megszűnt.

 
Fotó: Tóth András
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.