Újabb fideszes fellegvár bukott el a tao-perekben: Tállai András focicsapatát is elmeszelte a bíróság

  • Magyar Krisztián
  • 2017. szeptember 27.

Kis-Magyarország

A NAV-elnök által vezetett Mezőkövesd FC sem volt hajlandó bemutatni, hogy mire költötték a hozzájuk befolyt tao-forrásokat. Ők is a felcsútiak sorsára jutottak.

A Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ellen megnyert perek után egy újabb vidéki focifellegvárról derülhet ki, hogy mire költik a temérdek pénzt, amely a társaságiadó-kedvezmény (tao) jóvoltából ömlik az egyesülethez. Szeptember közepén a Debreceni Ítélőtábla kimondta, hogy a Mezőkövesdnek ki kell adnia minden olyan szerződést és megbízást, amelyet a klubnak felajánlott tao-pénzek terhére kötöttek – tudtuk meg az eljárást kezdeményező Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagjától, Földi Judittól.

A szeptember közepén meghozott jogerős ítélet azért is érdekes, mert a Mezőkövesd Zsóry FC első embere az a fideszes Tállai András, aki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és egyben adóügyekért felelős államtitkár, illetve a borsodi kisváros volt polgármestere.

Tállai András

Tállai András

Fotó: MTI

A politikus 2016 októberében sokat érvelt egy törvénymódosítás mellett, amellyel elvileg adótitokká minősítették a tao-pénzek felhasználását is, mondván: ami nem folyik be az államkasszába, az nem közpénz, tehát senkinek semmi köze ahhoz, hogy hol, mire mennek el az összesen már 400 milliárd felett járó támogatások. Ám hiába a kormány szándéka, már több bírósági ítélet is rámutatott: a társaságiadó-kedvezmény jóvoltából felajánlott pénzek igenis közpénznek számítanak, így azokkal a nyilvánosság előtt is el kell számolni.

Nem titok a tao

A DK-s Földi Judithoz a napokban megérkezett írásos indoklás több ponton hasonlít a Puskás Akadémiát elmarasztaló ítéletek érveléséhez. A Debreceni Ítélőtábla szerint nem lehet szó semmilyen adótitokról, mivel a felperes nem arra volt kíváncsi, hogy mely cégek ajánlották fel a tao-támogatást, hanem arra, hogy pontosan mire költötték el Mezőkövesden az így befolyt pénzeket. A sportegyesületet képviselő ügyvéd gyakorlatilag ugyanúgy érvelt, ahogy a kormány akkor, mielőtt a vonatkozó jogszabályt szigorították: a cégektől érkező felajánlások nem az államkasszába futnak be, hanem egyből a sportegyesületekhez, így az már nem is számít közpénznek. Azt a szabályt pedig, hogy a klubok által fel nem használt tao-pénzt – ha van ilyen – nem is a felajánló cégnek, hanem a közös kasszába kell befizetni, úgy magyarázták Tállaiék, hogy ez így sokkal racionálisabb, hiszen azt sportcélokra ne a támogató, hanem az állam használja fel később.

Az ügy azért húzódott idáig, mert a Miskolci Törvényszék áprilisi, de még elsőfokú ítélete ellen fellebbezett a Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. és a Mezőkövesd Zsóry Sportegyesület. Ezután került az ügy a Debreceni Ítélőtáblára, amely szeptember 14-én szintén a DK javára döntött. Elvileg az írásos ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül Tállai Andráséknak ki kellene adniuk a dokumentumokat, amelyek a 2011. július 1. és a 2016. november 30. közötti időszak szerződéseire vonatkoznak, de – ahogy azt a felcsútiak is tették – a mezőkövesdiek várhatóan a Kúriához fordulnak majd az ítélet felülvizsgálatáért.

Ha végül megkapja a dokumentumokat a DK, akkor lesz mit átnézni: ugyanis az élvonalbeli fociklubok közül a Mezőkövesd az egyik legtöbb tao-támogatást zsebelte be a rendszer 2011-es bevezetése óta. A lista élén toronymagasan az Orbán Viktor által alapított Puskás Akadémia áll 14 milliárd forint körüli összeggel, ehhez képest eltörpül a mezőkövesdi, nagyjából 2 milliárdos tao-forrás, de Tállai Andrásék így is az élbolyban vannak – csak a 2016/17-es idényre sikerült begyűjteniük 778,8 millió forint támogatást a társaságiadó-kedvezmény jóvoltából, ebből csak a sportszálló befejezésére és a napkollektoros rendszerre ment el 393 millió forint.

A kormány ismét szigorítana

A Demokratikus Koalíciónak a Puskás Akadémia és a most másodfokon a Mezőkövesd Zsóry elleni perén kívül több mint harminc eljárása van folyamatban, miután a pártnak számos, döntő többségében labdarúgóklub nem volt hajlandó kiadni a tao-szerződéseit. Úgy tudjuk, eddig a Vasassal egyeztek meg arról, hogy az egyesület peren kívül inkább teljesíti a DK adatigénylését, a dokumentumok hamarosan befuthatnak a párthoz.

A DK-n kívül a Transparency International (TI) is a tao-pénzek miatt kezdeményezett több eljárást, egyet a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, egyet pedig a látványsportágak sportszövetségei ellen. Az utóbbi perben még júniusban ítélt a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen a TI javára, és ha – várhatóan október 25-én – a Kúria megerősíti a másodfokú ítéletet, akkor a látványcsapatsportok – labdarúgás, vízilabda, kosárlabda, kézilabda, jégkorong – szövetségeinek ki kell adni azt, hogy az egyesületeknél milyen szerződéseket kötöttek 2011 és 2016 között a tao-kedvezmény terhére.

Vélhetően a perdömpingnek is köszönhető, hogy a kormány egy újabb törvényjavaslattal próbálja végképp útját állni a tao-pénzek utáni kutakodásnak úgy, hogy 2018-tól teljesen kizárnák az adótitok – így a társaságiadó-kedvezmény jóvoltából befolyt összegek – közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként való megismerését.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.