Egy nemzetközi pénzügyi szolgáltató honlapján (markit.com) megjelent, hogy Tatabánya önkormányzata 2012-ben saját szén-dioxid-kibocsátásának semlegesítésére alkalmas egységeket vásárolt a CC Denmarktól. A CC Denmark üzemelteti a botanoo.com honlapot, amelyen keresztül vásárolni lehet – MLM rendszerben – olyan úgynevezett üzleti csomagot, illetve a botanoo-sok által használt saját kupont, amely az ígéretek szerint karbonkreditre (szén-dioxid-kvótára) váltható. Azzal tovább lehet kereskedni, vagy a tagok (ügyfelek) szén-dioxid-kibocsátását semlegesíteni. (A témáról részletesen írtunk korábban, 2008-as cikkünk itt elérhető.)
Mi az a karbonkredit? |
Tatabánya nem üzletelt a CC Denmarkkal
Utóbbi körbe tartozott volna Tatabánya önkormányzata, legalábbis a botanoo-hoz csatlakozott egyik partner szerint, akinek a honlapján megjelent: „Tatabánya már kizöldítette magát 2012-ben.” Az üzletről tanúskodik a fenti, a markit.com (a CC Denmark kibocsátási egységeit megjelenítő pénzügyi szolgáltató) honlapjáról készült fotó is. Mivel a saját kibocsátást semlegesítő karbonkredit-vásárlás rendszerint épp azért történik, mert valaki ezzel demonstrálja a környezetért érzett felelősségét, furcsának találtuk, hogy a már említett felületeken kívül sehol nem találtuk nyomát Tatabánya „zöldülésének”.
Kérdéseinkkel a városhoz fordultunk, választ pedig Oláh András Mártontól, a polgármesteri hivatal klímareferensétől kaptunk: „A cég több alkalommal, más-más időpontokban, tavaly ősszel egy, idén télen két alkalommal kereste meg elektronikus levélben elküldött ajánlatával önkormányzatunkat. A város alaposan tanulmányozta a cég hátterét és kikérte szakemberek véleményét is, majd úgy döntött, hogy nem vesz részt a programban. Semmilyen szerződést, megállapodást nem kötött a céggel.” Ezt követően felkérték a CC Denmarkot, „hogy a várost ne szerepeltesse honlapján, illetve semmilyen tevékenységükkel összefüggő kommunikációjában”. A városháza kommunikációs munkatársa tőlünk értesült arról, hogy mindezek ellenére a város nevére mégis hivatkoznak a karbonkereskedők.
| Mi a biznisz ebben? Létezik a kibocsátási egységeknek egy spekulatív vásárlási módja is, amely arra számít, hogy az üvegházhatású gáz kibocsátásának kötelező csökkentése egyre nagyobb lesz, ám mivel ezt nem tudja minden vállalat teljesíteni, ezért nőni fog a kibocsátási egységek iránti kereslet. És van még egy vásárlói réteg: azok a cégek, amelyek saját kibocsátásukat semlegesítik kibocsátási egységek önkéntes vásárlásával, saját vállalkozásuk „zöldítése” céljából, azaz saját imázsuk javítása érdekében ruháznak kreditekbe. |
Mást is hírbe hoztak
Tatabánya megfelelő referenciának látszott a botanoo-sok ügyleteiben. A város korábban uniós támogatással valóban indított egy programot lakossága és vállalkozásai kibocsátásának csökkentéséért. Ennek eredményéről Oláh András Márton azt mondta lapunknak, hogy „a program pályázati értelemben lezárult, de az elkészült honlapot bárki használhatja. A site elsősorban arra szolgál, hogy magánszemélyek, cégek, intézmények kiszámolhassák CO2-kibocsátási adataikat, és amennyiben vállalást akarnak tenni, azt megtehessék”.
Cikkünk írása közben bukkantunk egy közösségi oldalon található bejegyzésre, mely szerint a Forrás Takarékszövetkezet 12 millió tonna karbonkreditet akar vásárolni.
A Forrás Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjétől, Bruder Balázstól e híresztelésről a következő nyilatkozatot kaptuk: „Semmi konkrét ismeretünk nincs a Magyarországon magántársaság(ok) által forgalmazott karbonkredit-utalványokról. Azt sem forgalmazni, sem vásárolni nem kívánjuk, mivel működési engedélyünk ezt nem is engedné meg. A tevékenységünket felügyelő PSZÁF azonnal komoly büntetéssel sújtana bennünket, ha bármi, ilyen jellegű üzleti aktivitást hirdetnénk, végeznénk. Ezért teljes mértékben elhatároljuk magunkat a karbonkredit-forgalmazás minden formájától.”
A cég elérhetetlen
A CC Denmark 2010 végén kezdte el a toborzást MLM módszerrel Magyarországon, mára – saját közlésük szerint – több közép- és kelet-európai országban hetvenezer tagot számlálnak, akik 400–1200 euróval (vagy ennek többszörösével) szálltak be az üzletbe. Tették ezt azzal a reménnyel, hogy valóban olyan kibocsátási egységhez jutnak, amelyet idővel jó (25–150 százalékos) haszonnal tudnak továbbértékesíteni.
Ennek nem lenne akadálya, ha rendelkeznének a környezetvédelmi hatóságnál egy erre a célra nyitott forgalmijegyzék-számlával, de a tagoknak – jó eséllyel – nincs ilyenjük. A cég ennek megfelelően – cikkekben, blogokon megjelent kifogások alapján – módosította a kommunikációját: nem a tagok, hanem a CC Denmark fogja eladni a karbonkrediteket, és a tagok ezután jutnak a pénzükhöz.
Ez viszont rendkívül lassan megy. A közösségi oldalakon látható bejegyzések szerint azok, akik a cég belső pénzét (carbon coupon, unit) karbonkreditekre váltották, különböző kifogásokkal találkoznak: hibáztak az értékesítési felület számítástechnikusai, a Markit nincs felkészülve, hogy adminisztrálja a CC Denmark állományában a változásokat. Az is olvasható, hogy a tagokat biztatják, ők hajtsák fel a vevőket, ám leginkább azok kezdenek türelmetlenkedni, akik nem szerveztek be másokat, csak a kreditek értékesítéséből számítottak jövedelemre.
A már említett közösségi oldalon azt is kifogásolják, hogy nem kapnak a kérdéseikre választ a vezetőségtől. Mi is így jártunk. A múlt héten két e-mailt is küldtünk a botanoo-s kommunikációs munkatársnak, kérve, hogy reagáljon a tatabányai esetre, illetve a takarékszövetkezettel kapcsolatban megjelent híresztelésekre. Ezekre máig nem érkezett válasz.
