Balatonrendes

Pucoljon vécét a könyvtáros!

  • Béni Vilmos
  • 2012. május 17.

Kis-Magyarország

Egy Balaton-parti önkormányzat többfunkciós, a takarítói és gondnoki munkát is ellátó könyvtárost keres. Diploma nem szükséges, elég az érettségi. A könyvtárosszakma képviselői kiakadtak: úgy érzik, megalázták őket.

A balatonrendesi önkormányzat egy komplex személyt keresett egyik álláshirdetésében. Világos a kiírás: az a jelölt lehet a nyerő, aki képes ellátni a helyi kultúrház gondnoki, könyvtárosi és takarítói feladatait is egyben. A vezetői munkakörhöz hozzátartozik rendezvények szervezése és a mozgókönyvtári feladatok ellátása is. Mindezt heti 20 órában kell elvégezni, középiskolai (!) végzettséggel.


A meghirdetett munkakör – amely egy hivatalos kormányzati portálon jelent meg – egyértelmű jelzés lehet a népművelőknek és könyvtárosoknak: munkájukat szinte bárki elvégezheti, már nincs szükség diplomára, de szakirányú végzettségre sem. Nem elég, hogy a kulturális szférából érkező hírek elvonásokról, megszűnésekről szólnak folyamatosan, megtörtént a szakma degradálása is. Ráadásul, ha megnézzük az új önkormányzati törvényt, abban nem szerepel kötelező feladatként a közművelődés és a könyvtári ellátás biztosítása. A kérdés az, hogy a helyi hivatalok mennyire törik magukat, hogy kulturális intézményt működtessenek, hiszen a legfőbb probléma az elvonások idején nyilván az intézmények fenntartásával lesz. (A vidéki könyvtárak helyzetéről szóló cikkünket lásd itt.)

A képükbe kapták
„Az elmúlt három évet egy művelődési ház vezetőjeként dolgoztam végig, és azt hiszem, felcserélődtek a szerepek – mondja egy korábbi vezető, aki év elején mondott fel a munkahelyén. – Amikor a költségvetésünket olyan tarthatatlan szintre faragták, ami szinte a rezsit sem fedezte, úgy gondoltam, rám már nincs szükség. A feladatom a rendezvények szervezésén túl már a pénz előteremtését is jelentette. Év végén már úgy tűnt, a feladatköröm teljesen megváltozott, úgymond kibővült. Miután megláttam a balatonrendesi hirdetést, »megnyugodtam«: hiszen ez nem újdonság! Nekem és sok volt könyvtáros kollégámnak sem jelent meglepetést a hirdetés, csupán hivatalos formában látjuk azt a munkakört, amit évek óta csinálunk.” Egy dunántúli megyei művelődési intézmény vezetője már egy ideje egyedül, szinte nulla forintos költségvetéssel próbálja ellátni a munkáját. Jelenlegi helyzete sokszor megalázó, például amikor anyagi nehézségekbe ütközik egy levél feladása is.
A szakmában fokozottan érezhető az aggodalom, hiszen 2012 májusában kevés információ áll a szférában dolgozók rendelkezésére a jövőről. A problémák mindennaposak: ki takarítson, ki kézbesítse a rendezvények meghívóit, ki lesz–e fizetve az aktuális havi folyóirat-előfizetés? Egy kisvárosi kultúrház vezetője szerint azért a szakmában is erősebb érdekérvényesítő képességre lenne szükség.

Nem a takarítás a baj
„Ebből az álláshirdetésből is látszik, hogy gyakorlatilag nincs becsülete ennek a munkának – mondja egy dunántúli városi könyvtár vezetője. – Nem az a probléma, hogy takarítani is kell, feltételezhetően mindenki takarít otthon is. A gond az, hogy az emberi erőforráson kell spórolni a kultúra, a közművelődés vagy akár az oktatás területén is, úgy, hogy az már fokozottan a minőség rovására megy. Heti húsz órában ellátni egy ilyen feladatot vagy heti negyvenben tíz ember munkáját öttel végeztetni majdnem ugyanaz” – teszi hozzá.
Egy könyvtáros a Facebookon pedig már azt mondja: „Érdemes továbbgondolni, hogy olyan könyvtárost keresnek, aki takarít, vagy egy olyan takarítót, aki könyvtároskodik.”
A különbség ugyanis jelentős.

(Ha Ön is tapasztalt vidéken megalázó, vagy visszataszító esetet, kérem, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra.)

Neked ajánljuk