Visszahívná Simonka György embereit az ellenzék Békésben – rendkívüli megyegyűlést kezdeményeztek

Kis-Magyarország

Vajon összezár a Fidesz az árván maradt sameszok bőréért?

Szegedi Balázst, Simonka György kabinetfőnökét és Ruck Mártont, Simonka korábbi beosztottját, a békési megyegyűlés két fideszes képviselőjét hívná vissza posztjáról a Viharsarokban az ellenzék. Rendkívüli közgyűlést kezdeményeztek, amit legkésőbb december 22-ig meg kell tartani Békéscsabán. Varga Zoltán, a Bajnai-kormány volt önkormányzati minisztere, a békési megyegyűlés MSZP-s képviselőjének ötletéhez csatlakozott a Jobbik frakciója és a DK képviselője is.

Céljuk, hogy rendkívüli megyegyűlésen menesszék a két, Simonka György – mentelmi jogától megfosztott és gyanúsítottként kihallgatott – fideszes országgyűlési képviselőhöz szorosan kötődő kormánypárti megyegyűlési tagot. Ebben az ügyben pénteken kezdeményezték a rendkívüli békési megyegyűlés összehívását, ezzel az egyetlen napirendi ponttal. A szervezeti és működési szabályzat (szmsz) szerint legalább öt képviselő kezdeményezheti a rendkívüli közgyűlés megtartását, amelyet 15 napon belül össze kell hívni.

Esetünkben megvan a szükséges számú aláírás,

ugyanis a 20 fős testületben a Jobbiknak 4, míg az MSZP-nek 2 fős frakciója van, és a DK-nak is van egy képviselője a békési megyegyűlésben. Varga Zoltán (MSZP) és Samu Tamás Gergő (Jobbik) frakcióvezetők a Narancs.hu-nak elmondták, hogy december 13-át javasolták a közgyűlés időpontjának, de ez nem köti a Békés Megyei Közgyűlés elnökét, Zalai Mihályt (Fidesz). Időbeli korlátja viszont van a kezdeményezésnek, mert december 22-én jár le a 15 napos határidő. Mindkét ellenzéki politikus megerősítette kérdésünkre, hogy hasonló összefogás még nem volt az ellenzéki pártok között a Viharsarokban.

„Itt most a megyegyűlés jó híréről és feddhetetlenségéről van szó, ezért csatlakoztunk a kezdeményezéshez, és ezért kérünk mi is név szerinti szavazást az ügyben” – hangsúlyozta kérdésünkre Samu Tamás Gergő (Jobbik). Varga Zoltán (MSZP) úgy látja, van esély arra, hogy a két Simonkához közeli kormánypárti képviselő visszahívására, mert a békési Fideszen belül jól láthatók a törésvonalak.

Az ellenzék által visszahívni kívánt két képviselő egyike Szegedi Balázs, aki

jelenleg is Simonka György kabinetfőnöke, jelentsen is ez bármit.

Szegedi Balázs

Szegedi Balázs

 

Ruck Márton

Ruck Márton

Fotók: bekesmegye.hu

Szegedi a békési megyegyűlés tagja, azon belül is a területfejlesztési bizottságnak, amely még 2017-ben több mint részrehajlóan javasolta elosztani a Békés megyei választókerületek között a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Brüsszelből érkező forrásait. A rendelkezésre álló 58 milliárd forintból 38 milliárd jutott volna a Simonka által uralt Dél-Békésbe, míg a fennmaradó 20 milliárd a másik három körzetbe. Ruck Márton ugyanennek a bizottságnak az elnöke, ráadásul egykor Simonka egyik cégénél a politikus beosztottja volt. (Korábbi nyilatkozatai szerint ebben semmifajta összeférhetetlenséget vagy etikai problémát nem lát Ruck.)  Mindkét visszahívni kívánt fideszes politikus Simonka hűbéresének számít a furcsa hatalmi viszonyokat mutató, elmaradt és szegény Dél-Békésben.

„Ha összezárnak a békési megyegyűlés fideszesei, akkor többségük nem jön el a rendkívüli ülésre, amely határozatképtelenség miatt dolgavégezetlenül zárulna, ám ennek is megvan a politikai üzenete” – mondta a narancs.hu-nak Varga Zoltán (MSZP). Határozatképesség esetében, mivel személyi kérdésről van szó, könnyen lehet, hogy a fideszes többség zárt ülés mellett dönt, ennek viszont titkolózó jellege lenne, mondta a szocialista politikus. A harmadik kifutási lehetőség, hogy az szabályok ellenére nem hívja össze a megyegyűlés fideszes elnöke a közgyűlést, ám akkor az ügy a törvényességi felügyeletet ellátó Békés Megyei Kormányhivatalnál folytatódna.
A rendkívüli békési megyegyűlés összehívásáról és időpontjáról Zalai Mihály (Fidesz) elnök dönt néhány napon belül.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.