Könyv

Könyv - A családlátogató - Alan Hollinghurst: A szépség vonala

Csukás István mesefigurái, Órarugógerincű Felpattanó, Egylábú Esernyőmadár és Lesből Támadó Szárítókötél virágcsokorral üdvözölnék a célban Alan Hollinghurst Booker-díjas regényének főszereplőjét azon a versenyen, amelyet a legsokatmondóbb nevű irodalmi alakoknak rendeztek. Mert Nick Guest vendég a javából: a Thatcher-korabeli London egyik parlamenti képviselőjének luxuslakásában kapott vendégszobát, de a meghívón nem a tetőtéri hálószoba ajtószáma szerepelt, hanem a kispad közvetlenül a felső tízezer játékterének partvonala mellett. Az a hely, ahonnan be lehet ugyan sétálni a pályára, de ott mindenki azonnal észreveszi a cipőn az oldalvonal krétaporának nyomát. Ez pedig különösen veszélyes, ha az ember bőre alatt még egy bélyeg van: a homoszexualitásé.
  • Kovács Bálint
  • 2011. október 27.

A művészeti folyóiratok kivéreztetése - Lapjaik meg vannak számlálva

Korábban sem dúskáltak a pénzben, de működtek, és működtették a magyar kultúrát. A jelenlegi elvonások és a kiszámíthatatlan kultúrpolitika rombolása miatt most lényegében az a kérdés: ki meddig húzza. A túlélési esélyekről irodalmi, filmes és színházi lapok főszerkesztőivel társalogtunk.
  • Urfi Péter
  • 2011. október 13.

"Ellene volt minden trükknek" - Tess Gallagher költő, Raymond Carver özvegye

A Kezdők és a Befognád, ha szépek kérlek? után hamarosan megjelenik Raymond Carver prózai életműsorozatának harmadik kötete, a Katedrális. Ennek apropóján az író özvegyét és irodalmi javainak gondozóját, a költőként is ismert Tess Gallaghert kérdeztük - egyebek mellett arról, hogyan látja ő a Carver írásainak jótékony megcsonkításával vádolt szerkesztő, Gordon Lish szerepét.

Letöltöm neked a csillagokat - Bodó Balázs: A szerzői jog kalózai

Ha máshonnan nem, hát a fiatal közgazdász/médiakutató szerző könyvéből megtudhatjuk: a peer-to-peer (P2P) fájlcserélő hálózatok korában élünk. Az ilyen hálózatok fenntartói a most uralkodó diskurzus szerint kalózok, a szerzői jog notórius háborítói - ám mint éppen Bodó könyvéből kiderül, ez a diskurzus - nem utolsósorban a kalózok működésének eredményeképpen - már nem is olyan egyoldalú, s nem is pusztán az egyik fél uralja.

Kísértők hada - Carla Casagrande-Silvana Vecchio: A hét főbűn. A bűnök középkori története

Az emberről és társas viszonyairól folytatott középkori elmélkedések középpontjában Nagy Szent Gergely szavaival élve a "a bűnök rettentő sokasága" állt, amely királynőjük, a kevélység vezette seregként intéz összehangolt támadást a szív ellen. A pusztító hadak alvezéreiként szolgáló főbűnöket végeláthatatlan csapatokban követik a többiek: a haragot a viszály, a felfuvalkodottság, a sértés, a lárma, a felháborodás és a káromkodás, a torkosságot az ostoba vidámság, a pojácaság, a tisztátalanság, a szószátyárság, az értelem eltompulása és így tovább.
  • - kovácsy -
  • 2011. október 6.

A mosolygó püspök - Görög Staub Károly-Patay Géza: Wekerle Sándor

"Divatban vagyok, mint a krinolin" - mondogatta önironikusan az 1890-es évek elején a korabeli magyar politika sebesen emelkedő csillaga, Wekerle Sándor, ám tévedett, hiszen országos népszerűsége jócskán túlélte a kámvás rokolya módiját. A pénzügyi zseniként azonosított politikus, a móri gazdatiszt fia ugyanis mindösszesen háromszor viselte a miniszterelnöki tisztséget hazánkban.

Gyilkosok jelmezbálja - Bűnügyi kalandok a klasszikus magyar ponyvában

Egy angol kastély ódon falai között minden éjszaka velőtrázó kacaj borzolja a lakók hátát, folyosóin hol egy halálfejes kísértet, hol egy kísérteties tibeti szerzetes szedi áldozatait. Eközben a hírhedt szuperbűnöző, Skorpió London gazdag polgárait öldökli, az átváltozóművész, Vörösbegy párizsi ficsúrok zsebeit fosztogatja, egy álmos riporter vagy egy morcos nyomozó pedig gyilkosságok szövevényes szálait bogozza ki Amerikában. A Fapados Kiadó A magyar ponyva klasszikusai sorozatában megjelent bűnügyi történetek stílusukban, történeteikben elütnek ugyan egymástól, de több közös elem is felbukkan bennük. Mindannyian távoli országokban kalandoznak, cselekményüket annak a vidéknek a díszletei közé helyezik, amelynek bűnügyi irodalmából a legtöbbet kölcsönöztek, rejtélyeik az irreálissal kacérkodnak, fő elemük az álruhákkal, színjátékokkal megtervezett bűntények, bűnözőik pedig a furmányos megtévesztések nagymesterei. Valóságtól elrugaszkodott, pergő kalandokkal szórakoztatnak. Rodriguez Ödön (Barsi Ödön, E. A. Rodriguez és számos más név alatt), Moly Tamás és Aszlányi Károly (Kirk Van Hossum) műveiből válogattunk.
  • Ruprech Dániel
  • 2011. október 6.

A halogatás mestere

József Attila, Karinthy, Kuncz Aladár, Arthur Koestler, Déry Tibor barátja, a legjelesebb magyar irodalmárok által igen nagyra becsült, szinte tévedhetetlen kritikus, Kafka első magyar monográfusa - ma a nevét is csak a legolvasottabbak ismerik.
  • Bán Zoltán András
  • 2011. október 6.

"Robbannia kell!"

A kortárs avantgárd meghatározó figurája, költő, hangköltő, performer, művészeti író, az ELTE olasz tanszékének oktatója. Egy másik ember című "eszmélkedéstörténeti emlékirata" kapcsán kérdeztük az undergroundról, az avantgárd és a populáris kultúra viszonyáról.
  • Urfi Péter
  • 2011. október 6.

"Nem álltam ellen" - Egressy Zoltán író

Nem csupán műfaji kiruccanás volt a két évvel ezelőtti novelláskötet: idén már egy regényt is letett az asztalra Egressy Zoltán, aki jó ideje nem írt egész estés színdarabot, noha több mint száz bemutatóval a háta mögött ő a leggyakrabban játszott élő magyar drámaíró. Lustaságról, pokoljárásról és a siker unalmasságáról is beszélgettünk vele.
  • Nagy Gergely Miklós
  • 2011. szeptember 29.

Túlélni Oroszországot

Új regénye, az Imágó megjelenése alkalmából járt Budapesten - az elvárásokról, a kritikáról és a börtönben ülő Hodorkovszkijról kérdeztük.

"Az anarchia az erősségünk"

Népünk és kormányunk mostanában meglehetősen gyanakvó, hogy azt ne mondjuk: ellenséges a bölcsésztudományokkal szemben. Annak mi haszna van? - teszik fel a kérdést. Szerencsénkre volt kit megkérdezni: egy hétig a világ egyik legismertebb bölcsésze tartott előadásokat az ELTE BTK-n, ezzel a címmel: Mire valók, és mit érnek ma a humántudományok?
  • Urfi Péter
  • 2011. szeptember 22.