Nem, nem skandálta a német énekes, hogy „Orbán, takarodj!”

Fekete Lyuk

Nem félreértés, hanem a fideszes tábornak szánt gumicsont, hogy egy nyugatnémet experimentális zenekar meg akarná dönteni a rezsimet.

Ismerjük a fideszes mantrát arról, hogy miként akar az otromba Nyugat állandóan beavatkozni a szuverén Magyarország belügyeibe. Nos, ami eddig történt, kismiska volt ahhoz képest, amit e hét szerdán a német Einstürzende Neubauten banda művelt az Akvárium színpadán.

A Mandiner egy olvasójukra hivatkozva arról számolt be, hogy a banda énekese, Blixa Bargeld azt ordította a tömegbe: „Orbán, takarodj!” („Orbán weg”, ami inkább azt jelenti, „Orbán, tűnés!”). Mondhatnánk,

az abszurdista művész ezzel nyilvánvalóan beavatkozott Magyarország belügyeibe. Olyasmi támadás volt ez, ami hallatán Orbán Balázs talán rögtön előkeresi a farzsebéből az oroszok bejövetelére tartogatott fehér zászlót.

A kormányhoz hű sajtótermékek koronaékszerének cikkét érthetetlen módon szemlézték a szabad sajtó tagjai is: átvette a 24.hu, a 444.hu és a Telex, meg majdnem mi is. A Blikk felkérdezte a Müpát is, amely hiába a hétvége, rögtön közleményt adott ki, hogy „tiszteletben tartják a fellépő művészek és a programokra érkező közönség sokszínűségét”, de „elhatárolódnak az esemény során elhangzott bármely irányú politikai kijelentésektől”.

De kezdjük ott, mi történt valójában. Megkérdeztem egy ismerősömet, aki a Mandiner újságíróival szemben ott volt a Liszt Ünnep-fesztivál nevezetes koncertjén.

„A zenekar az első ráadás után meghajolt és levonult, a közönség pedig kántálni kezdte, hogy »Neubauten, Neubauten«, Blixa visszajött, és azt mondta, hogy ez kívülről úgy hallatszott, mintha azt kántáltuk volna, hogy »Orbán weg« (vagy Orbán Vik?). Mindezt normál beszédhangon, viccesen. Aztán ment tovább a zene. Tehát nem az történt, hogy ő a színpadról ordította volna, hogy »Orbán takarodj«.”

Egy gumicsont a saját tábornak

Nos, tagadhatatlan, hogy Blixa Bargeld elfelejtette, hogy a szuverén Magyarországon van, és elsütött egy ártatatlan politikai tréfát. De ha valaki ismeri Neubauten zenéjét, akkor azt is tudja, hogy ez az experimentális, a színház, a tánc és olykor a dada elemeit ötvöző produkció nem arra született, hogy megdöntsön kormányokat.

Arra viszont jó volt a Rogán-médiának, hogy gumicsontként szolgáljon a fideszes tábornak, amely szeret rágódni azon, ki és miként próbálja éppen külföldről, dollárral, euróval megdönteni a megdönthetetlen magyar rezsimet. Most, amikor a forint megint döglik, az egészségügy haldoklik, a gazdaság lábon hordja ki a spanyolnáthát, a pártot pedig egy ellenzéki kihívó is csuklóztatja, egy ilyen ici-pici gumicsontnak is utána kell kapni.

Csak azon csodálkozunk, hogy a szabad sajtó egy része partner volt ebben. Mert ha igaz is lett volna a hír, és az Einstürzende Neubauten a La Marseillaise dallamára küldte volna el Orbánt a fenébe, akkor sem téma, hogy egy adóforintokból megrendezett fesztiválon a politikát kritizáló üzenet hangzott el. Meg amúgy is, az Einstürzende Neubauten 1980 óta ugyanazt csinálja: szemtelenkedik és felforgat. (Amikor legutóbb itt voltak, azzal viccelődtek, hogy ők Isten kedvenc zenekara.) Tegyük hozzá, hogy civilizált országban, Európa közepén az is lehetetlen lenne, hogy egy fesztivál – akár előzetesen, akár utólag – arra kér egy félig-meddig punkművészt, hogy véletlenül se mondjon semmi politikait.

Most, miután a Mandiner-olvasók kidühöngték magukat, és megvédték a szuverenitásukat egy NSZK-korabeli bandától, néhány sajtótermék – nem megelégedve a Müpa megadó közleményével – kérdéseket küldött a témában a zenekarnak is. Annak a frontembere, Blixa Bargeld talán már nem is emlékszik a poénra, de ha igen, akkor joggal sóhajt fel: ő azt hitte, ők, a németek azok, akiknek nincsen humoruk.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk