Kályhacsempék után szabadon
Mese- és novellaíró pályázatot hirdet a Budapesti Történeti Múzeum.
Könyv
Újratöltött emlékek
Fogjunk egy üres papírt, húzzunk a közepére egy vonalat, az egyik oszlop legyen az „ismerős sci-fi sémák”, a másik pedig az „új ötletek”, majd nézzük meg, mit is tud a Hat ébredés.
Pirula és lánctalp
Ritka, hogy egy történeti munka (legyen bár második világháborús) ekkora visszhangot váltson ki. Ohlernek a tudatmódosítók hitleráj alatti kiterjedt használatáról szóló munkája pont ilyen.
A kritikai elvekről
Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a kritikusnak is vannak elvei. Meggyőződéses híve a demokráciának, elkötelezett nemzete mellett. Minden pénteken halat ebédel, szilárdan hiszi, hogy a világ bizonyos dolgai végtelenül egyszerűek, míg mások borzasztóan összetettek, s makacsul tartja magát ahhoz, hogy ő bizony minden esetben tudja a különbséget a kettő között.
„Saját nagyságát sem hitte el”
Arany, a kételkedő és örök újrakezdő. Az ELTE tanszékvezetőjét, a Mi vagyok én? című Arany-tanulmánykötet szerzőjét kiismerhetetlen klasszikusunkról kérdeztük.
Egy göröngytelen pálya
Esszém címét Komlós Aladártól kölcsönöztem, aki 1936-ban így jellemezte Ágai Adolf karrierjét: „az egyetlen jelentősebb magyar zsidó író, akinek pályája mindvégig göröngytelen”.
Idill és terror
Vannak dolgok, amelyeket képtelenség felfogni. Lehet róluk olvasni, képeket vagy dokumentumfilmeket nézni, információt gyűjteni és megkísérelni megérteni, de felfogni nem lehet. Az Iszlám Állam tettei is ebbe a kategóriába sorolhatók. Ennek a világnak a megismeréséhez szolgáltat alapanyagot Nadia Murad könyve, amely az Egy szexrabszolga igaz története kellőképpen hatásvadász alcímet viseli, ám a mű rendkívül őszinte és reflexív, nemkülönben megrázó.
A bolondok szabadsága
A bohóc nemcsak a szórakoztatás, hanem a társadalomkritika allegóriája is. Joker, a harlekinek, a commedia dell’arte figurái görbe tükröt tartanak a mindenkori középszer elé, társadalmon kívüliségük miatt fogalmazzák meg a legtalálóbb ítéleteket a normalitásról.
„Elrugaszkodni a konstruktív tébolyig” – Nemes Z. Márió költő, esztéta
Ha Nemes Z. Márión múlik, akkor 2018 a hungarofuturizmus éve lesz. Posztmagyarokról és az új avantgárdról beszélgettünk az ELTE oktatójával, akit arról is megkérdeztünk, együtt rezeg-e Kerényi Imrével.
