MaNcs 30. évf. 16. sz. (2018-04-19)
Rendben van, az ellenzék elszúrta: de hogyan jöhetett össze harmadszor is a kétharmad a Fidesznek? Hogy a fenébe kaphatott több szavazatot a győztes pártszövetség, mint 2014-ben? – kérdezik ma sokan.
Április 8-án Magyarország történelme megint végzetes fordulatot vett.
Vasárnap délután ismét – a Kuciak-gyilkosság óta a sokadik alkalommal – hatalmas tüntetés volt Pozsonyban.
Elkészült technikai jelentésével a Lech Kaczyn´ski köztársasági elnök halálát okozó oroszországi légi tömegszerencsétlenséget vizsgáló kormányzati albizottság. Bizonyítékok továbbra sincsenek, csak feltételezések, s a háttérben körvonalazódó politikai megfontolások.
Átvegyék-e országgyűlési mandátumukat az ellenzéki képviselők? Szólnak érvek a bojkott mellett és ellene is. A pártok mindenesetre nem gondolkodnak a kivonuláson.
Orbán Viktor előre szólt: Budapest április 8-i magatartása aligha marad büntetlenül. A „bűnös város” lázadását gyors megtorlás követheti, hiszen az előkészületeket erre már az előző kormányzati ciklusokban megtették. Maga az önkormányzatiság is veszélyben van.
Bár az április 8-i választás után a megszokottnál jóval több furcsa eset látott napvilágot, egyelőre semmi sem utal arra, hogy a Fidesz országosan szervezett csalással szerezte volna újabb győzelmét.
A választás után egyből lehazaárulózta őt Lázár János, a vásárhelyi fideszes frakcióvezető pedig már másnap bement hozzá, rendkívüli közgyűlést kezdeményezve. Máris elmozdítanák? Azt is megkérdeztük a friss polgármestertől, hogy tényleg ő lesz-e a hazai ellenzék új vezére.
Emlékszem, mennyire bosszantott a Katona József Színház egy régi előadásában, a Cigányokban az a rész, amikor a pesti újságírónő bemegy a falusi kocsmába, és frissen facsart narancslevet kér: több tudatosságot feltételeztem volna valakiről, akit foglalkoztatnak a társadalmi problémák.
Rég lejárt az ideje annak a tiszta folkmuzsikának, ami Joan Baez zenei működését alapjaiban meghatározta.
Azt hittük, az operaénekes jön egy dalesttel, de nem – Natalie Dessay, az utóbbi évtizedek legsikeresebb francia énekesnője olyannyira elhagyta ezt a pályát, hogy beszélni sem szeret róla.
Arról, hogy mi történt 2018. április 8-án, még nagyon sokat fogunk hallani, ez egészen biztos. Sőt, azt is nagyjából be lehet lőni, hogy miket fogunk hallani innen és onnan, és ha igazán szerencsétlenek vagyunk – amire, valljuk be, meglehetősen nagy az esély –, akkor ebben az összes hangban egyetlen új sem lesz.
Fogjunk egy üres papírt, húzzunk a közepére egy vonalat, az egyik oszlop legyen az „ismerős sci-fi sémák”, a másik pedig az „új ötletek”, majd nézzük meg, mit is tud a Hat ébredés.
Ritka, hogy egy történeti munka (legyen bár második világháborús) ekkora visszhangot váltson ki. Ohlernek a tudatmódosítók hitleráj alatti kiterjedt használatáról szóló munkája pont ilyen.
Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a kritikusnak is vannak elvei. Meggyőződéses híve a demokráciának, elkötelezett nemzete mellett. Minden pénteken halat ebédel, szilárdan hiszi, hogy a világ bizonyos dolgai végtelenül egyszerűek, míg mások borzasztóan összetettek, s makacsul tartja magát ahhoz, hogy ő bizony minden esetben tudja a különbséget a kettő között.
Ha Nemes Z. Márión múlik, akkor 2018 a hungarofuturizmus éve lesz. Posztmagyarokról és az új avantgárdról beszélgettünk az ELTE oktatójával, akit arról is megkérdeztünk, együtt rezeg-e Kerényi Imrével.
Arany, a kételkedő és örök újrakezdő. Az ELTE tanszékvezetőjét, a Mi vagyok én? című Arany-tanulmánykötet szerzőjét kiismerhetetlen klasszikusunkról kérdeztük.
Esszém címét Komlós Aladártól kölcsönöztem, aki 1936-ban így jellemezte Ágai Adolf karrierjét: „az egyetlen jelentősebb magyar zsidó író, akinek pályája mindvégig göröngytelen”.
Vannak dolgok, amelyeket képtelenség felfogni. Lehet róluk olvasni, képeket vagy dokumentumfilmeket nézni, információt gyűjteni és megkísérelni megérteni, de felfogni nem lehet. Az Iszlám Állam tettei is ebbe a kategóriába sorolhatók. Ennek a világnak a megismeréséhez szolgáltat alapanyagot Nadia Murad könyve, amely az Egy szexrabszolga igaz története kellőképpen hatásvadász alcímet viseli, ám a mű rendkívül őszinte és reflexív, nemkülönben megrázó.
A bohóc nemcsak a szórakoztatás, hanem a társadalomkritika allegóriája is. Joker, a harlekinek, a commedia dell’arte figurái görbe tükröt tartanak a mindenkori középszer elé, társadalmon kívüliségük miatt fogalmazzák meg a legtalálóbb ítéleteket a normalitásról.
Új regényében, A Golden házban egy titokzatos indiai család települ be a manhattani Greenwich Village-be, a dúsgazdag emigránsok Obama beiktatásával egy időben foglalják el a Golden házat – Rushdie az ő történetükben éppúgy érdekelt, mint abban, hogy mi vezetett végül Trump tényezővé válásához. A szerzővel e-mail-interjút készítettünk.
A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – világirodalom
Az eredeti német cím (Aus dem Nichts) valami olyasmire utal, ami váratlanul, a semmiből érkezik, de kikerülhetetlen hatása van.
Új filmje, A sötétben nagy nemzetközi karriert futott be, még egy Golden Globe-ot is nyert. A török származású német rendezővel telefonon beszélgettünk.
Bár a Biblia szerint a bűnösök a gyehenna lángjai között égnek az idők végezetéig, a pápa nemrég azt mondta egy újságírónak, hogy nincs pokol. A Vatikán azonnal helyesbített, mi mégis elgondolkoztunk az elkárhozás esélyein: ha van pokol, ki van ott? Ha nincs, mi lesz a gonoszokkal?
Terjed a törpemalac, mint házi kedvenc – e fajta szociális és kommunikációs készségeit most hazai etológusok vizsgálják. A kutatás részeként fővárosiak fogadhatnak be egy-egy példányt, ha vállalják, hogy megfelelően tartják, képzik és élete végéig maguknál tartják őt.
