KÖNYVMELLÉKLET

Zseblámpás mesék

Könyv

Amikor egy kisgyerek felszáll a metróra, amint ülőhelyet talált magának, első dolga, hogy feltérdel az ülésen, és máris az alagutat kémleli. Simán megérne egy tudományos kutatást, vajon mit látnak vagy mit képzelnek a metróalagutak falára a gyerekek.

Tóth Krisztina mesekönyve mindennapi városi közegben oszt meg hasonló titkokat. Hogy hová tűnt Marci lábáról az egyik csizma leszállva a metróról, miért épp csizmát eszik a metróalagútban élő, de azért a mozgólépcső alá is bekúszó, nem annyira, de azért kicsit mégiscsak félelmetes szörny. Vagy hogy létezhet olyan százlábú, ami méretében a metróval vetekszik, és nagy a valószínűsége, hogy csak azért nem szállít a metró helyett utasokat, mert nem eldöntött tény, ki félne jobban, a százlábú az emberektől vagy az emberek tőle. A Felhőmesék párjául szolgáló kötet ezúttal is kedves, hétköznapi történeteket mesél el. A szerző egy-egy mese végén, kilépve az elbeszélői szerepből, külön szól is az elsősorban óvodáskorúaknak vélt hallgatósághoz, intelmet fogalmaz meg vagy csak üdvözletét küldi az egyik szereplőjének. Az öt történet közül A lámpa­egér sztorija a legbájosabb, amelyben Mikula, a mókus és az egyébként Steinbecket olvasó Cincur kis­egér helyet cserélve kisebb közúti felfordulást okoz a Százados út sarkán. A mesék láttatásához Timkó Bíbor illusztrációi mondhatni tökéletesek: kedvesen találóak, szépek és nem utolsósorban humorosak, a rajzok apró részletei pedig még ha a gyerekek arcára nem is, de a felnőttekére biztos mosolyt csalnak.

Magvető, 2017, 56 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.