Meghalt Philip Roth

  • narancs.hu
  • 2018. május 23.

Könyv

A Portnoy-kór és további harminc könyv írója 85 éves volt.

Roth novelláival hívta fel magára a figyelmet 1959-ben, tíz évvel később regénye, a szexuálisan explicit, bortánykönyv szagú Portnoy-kór azonnal híressé tette az Egyesült Államokban.

Az 1997-es Amerikai pasztorálért Pulitzer-díjat kapott, de begyűjtotte a National Book Award-ot és a Nemzetköi Man Booker-díjat is.

false

 

Fotó: MTI

A Narancs 2011-ben készített vele interjút manhattani lakásában. Abból idézünk most egy részetet:

MN: Az öregség, a halál közelsége egyre nagyobb szerepet kapott az elmúlt évek regénytermésében.

PR: Nehéz lenne nem tudomást venni a halálról. 77 éves vagyok, s azt veszem észre, hogy egyre többet foglalkoztat a halál, annál mindenképpen többet, mint korábban. Egyre-másra halnak meg a barátaim, úgyhogy a halál itt ólálkodik a közvetlen közelemben. A halál persze nem az író ügye, csak akkor válik azzá, ha mint téma felhevíti a verbális energiáimat. Számomra megfelelő izgatószernek bizonyult. Beindítja a fantáziámat.

MN: Félelem is van e kreatív izgalomban?

PR: Persze, természetesen. Mi lehet ijesztőbb a halálnál!

MN: És segít az írás oldani a félelmet?

PR: Mindig érdekes formát adni a félelmeknek. Fikcióba fordítani az aggodalmakat. Ez az, ami erőt ad.

A teljes beszélgetés itt olvasható.

(BBC)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.