Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője: "Ma a szegények jobban élnek, mint 2010-ben a gazdagok"

  • narancs.hu
  • 2025. február 4.

Fekete Lyuk

Sebestyén Géza szerint ezt az bizonyítja, hogy ma a szegényeknek is több mobilja van, mint 2010-ben a gazdagoknak volt. 

Sebestyén Géza, a kormány által busásan megtámogatott Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, egyben a Budapesti Corvinus Egyetem docense arról tett ki egy posztot a Facebook-oldalára hétfő este, hogy "ma a szegények jobban élnek, mint 2010-ben a gazdagok".

Sebestyén a posztban arról ír, hogy nem érti azokat, akik a középosztály lecsúszásáról beszélnek, mert szerinte a számok ennek az ellenkezőjét mutatják, majd erre azt hozza fel bizonyítékként, hogy 2020-ban a KSH adatai szerint több plazmatévé, mobiltelefon, színes tévé, hordozható számítógép, tablet, hűtő, szárítógép jutott 100 családra a társadalom legyszegényebb ötöében, mint 2010-ben a leggazdagabban. Magyarul Sebestyén szerint azért élnek jobban a mai szegények a 2010-es gazdagoknál is, mert több mobiltelefonjuk és hűtőjük van. 

Ahogy végül levonja a következtetését: "Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg, legalábbis ma egy átlagos 'szegény' család az alsó ötödben jobban él, mint 2010-ben egy átlagos 'gazdag' család a felsőben."

Mint a kommentek között valaki felhívta a figyelmet rá, Sebestyén logikája szerint a mai magyar szegények az 1930-as években elhunyt híres amerikai milliomos üzletembernél, Rockefellernél is jobban élnek, mert neki sem volt mobilja és színes tévéje. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű, ha ugyanis nem a mára divatossá és jószerivel alap kiegészítővé vált elektronikai cikkek birtoklását nézzük, hanem a jövedelmeket, a lakásviszonyokat, az étkezést, a különféle szolgáltatásokhoz való hozzáférést, akkor biztosan nem élnek jobban a mai szegények, mint a 2010-es gazdagok, de ezt talán a józan ésszel rendelkező embereknek magyarázni sem kell. 

Íme azért néhány cikk az elmúlt egy évből, ami kicsit objektívebben világítja meg a helyzetet az MCC és a Corvinus tanárának posztjánál: 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.