Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője: "Ma a szegények jobban élnek, mint 2010-ben a gazdagok"

  • narancs.hu
  • 2025. február 4.

Fekete Lyuk

Sebestyén Géza szerint ezt az bizonyítja, hogy ma a szegényeknek is több mobilja van, mint 2010-ben a gazdagoknak volt. 

Sebestyén Géza, a kormány által busásan megtámogatott Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, egyben a Budapesti Corvinus Egyetem docense arról tett ki egy posztot a Facebook-oldalára hétfő este, hogy "ma a szegények jobban élnek, mint 2010-ben a gazdagok".

Sebestyén a posztban arról ír, hogy nem érti azokat, akik a középosztály lecsúszásáról beszélnek, mert szerinte a számok ennek az ellenkezőjét mutatják, majd erre azt hozza fel bizonyítékként, hogy 2020-ban a KSH adatai szerint több plazmatévé, mobiltelefon, színes tévé, hordozható számítógép, tablet, hűtő, szárítógép jutott 100 családra a társadalom legyszegényebb ötöében, mint 2010-ben a leggazdagabban. Magyarul Sebestyén szerint azért élnek jobban a mai szegények a 2010-es gazdagoknál is, mert több mobiltelefonjuk és hűtőjük van. 

Ahogy végül levonja a következtetését: "Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg, legalábbis ma egy átlagos 'szegény' család az alsó ötödben jobban él, mint 2010-ben egy átlagos 'gazdag' család a felsőben."

Mint a kommentek között valaki felhívta a figyelmet rá, Sebestyén logikája szerint a mai magyar szegények az 1930-as években elhunyt híres amerikai milliomos üzletembernél, Rockefellernél is jobban élnek, mert neki sem volt mobilja és színes tévéje. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű, ha ugyanis nem a mára divatossá és jószerivel alap kiegészítővé vált elektronikai cikkek birtoklását nézzük, hanem a jövedelmeket, a lakásviszonyokat, az étkezést, a különféle szolgáltatásokhoz való hozzáférést, akkor biztosan nem élnek jobban a mai szegények, mint a 2010-es gazdagok, de ezt talán a józan ésszel rendelkező embereknek magyarázni sem kell. 

Íme azért néhány cikk az elmúlt egy évből, ami kicsit objektívebben világítja meg a helyzetet az MCC és a Corvinus tanárának posztjánál: 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.

Orbán ugyanazt mondta, amit Lázár mondott

A cigányság azért nem tud magasabb státusú és magasabb jövedelmet ígérő szakmákhoz hozzáférni, mert nem tudja, nem is tudhatja leküzdeni azokat a társadalmi hátrányokat, amelyeket most már 16 éve a Fidesz-kormányok tudatos politikája tart fenn és súlyosbít – az oktatásban, a büntetőpolitikában, a szociálpolitikában, a romákat segítő civil szervezetek marginalizálásában.