Az Oktatói Hálózat nyilatkozata az egyetemi autonómia maradékának védelmében

  • Oktatói Hálózat
  • 2015. április 23.

Közlemény

Az elmúlt napokban a kormány felsőoktatás-politikai ámokfutásának újabb fejezetéhez értünk. Néhány népszerű egyetemi szak bezárásának híre a 2012-eshez hasonló tiltakozási hullámot váltott ki a hallgatók és az oktatók körében.

A 2012-es átmeneti meghátrálás után a kormány a diákmozgalom követeléseit csak részben és látszólagosan teljesítette, a tiltakozást az intézményi szereplők megosztásával, megzsarolásával és lekenyerezésével pacifikálta. Az oktatási kormányzat azóta sem volt képes távlatos és megalapozott felsőoktatási stratégia kidolgozására, viszont igen kreatívnak mutatkozott a magyar felsőoktatás megalázásában és megnyomorításában. Az eleve alulfinanszírozott felsőoktatás költségvetését 5 éve botrányosan alacsony szinten tartja, autonómiáját folyamatosan megnyirbálja, miközben városi legendákkal és boszorkányüldözéssel igyekszik a közvéleményt az egyetemek és az értelmiségiek ellen hangolni.

A szakbezárások miatt kipattant botrány most ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy a kormányzat felsőoktatás-politikája nem a fejlesztés, hanem a visszafejlesztés irányába hat. Ez a politika kisebb, olcsóbb, központilag irányított felsőoktatást akar, és ezt a célt gazdasági, jogi, adminisztratív és kommunikációs eszközökkel éri el. Adminisztratív eszközökkel szűkíti a keresletet, vagyis a továbbtanuló diákok számát (kevesebb gimnáziumi férőhellyel, a felvételi megnehezítésével, a pontszámok felemelésével, a nyelvvizsga, az emelt szintű érettségi megkövetelésével stb.), és csökkenti a kínálatot, vagyis a választható szakok számát, valamint az egyes szakok befogadóképességét. A kormány már korábbi intézkedéseivel leszállította a felsőoktatásban résztvevők korosztályon belüli arányát, és különösen megnehezítette a hátrányosabb helyzetből indulók továbbtanulását. Az új jogszabályok ezeket a folyamatokat még tovább erősítenék.

A felsőoktatás tudatos szűkítésének eszköze az egyetemi autonómia további korlátozása is. A kancellár köré a kormány most egy új testületet akarna növeszteni. Az ú.n. konzisztóriumok az egyetemek kormányzati kézi vezérlésének újabb eszközeiként működnének, ezzel a rektor és a szenátus szerepe továbbcsökkenne az egyetemek irányításában.

Egyetemeinken folyamatosan romlanak az oktatás személyi és tárgyi feltételei, egyre zsugorodik és elöregszik az oktatói állomány. A túlterhelt, ugyanakkor megalázóan és méltatlanul alulfizetett oktatók béremelését a kormányzat tovább halogatja.

Az elsorvasztott, meggyengített egyetemek mellett a kormányzat már korábban létrehozott és most tovább erősít egy olyan intézményt, amely közvetlen miniszteri irányítás alatt áll, és amelyre nem vonatkoznak a felsőoktatás egészére vonatkozó jogszabályok, minőségi követelmények. A felsőoktatási versenyből és a felsőoktatás minőségbiztosítási rendszerének hatálya alól kivont Nemzeti Közszolgálati Egyetem állami monopóliumként működik és jelenlegi formájában jól mutatja, milyen irányba szeretné ez a kormányzat átalakítani a magyar felsőoktatást.

Az oktatási kormányzat nem folytat érdemi párbeszédet az érintettekkel és lekezeli társadalmi partnereit. A minisztérium egyeztetésnek mondott, rajtaütésszerű eligazításokat tart, nem hagy időt a tervezetek átgondolására, kollektív vélemények kimunkálására, a rektorokat, a hallgatói képviseletet, a szakszervezetet a szőnyeg szélére állítja. Ugyanakkor ezek a helyzetek mindkét félen múlnak. Elvárjuk, hogy képviselőink bátran és határozottan álljanak ellen minden zsarolási és megfélemlítési kísérletnek, ne bocsátkozzanak elvtelen különalkukba, képviseljenek következetes, elvi álláspontot az egész felsőoktatás érdekében! Ne hagyják magukat tettestársként bevonni olyan döntésekbe, amelyek az egyetemi autonómiát, a tanulás és a tanítás szabadságát, a hallgatói képviselet jogait korlátozzák, vagy az egyetemi dolgozókat hozzák még kiszolgáltatottabb helyzetbe.

Az Oktatói Hálózat véleménye szerint a szakok létesítése és indítása nem a kormány, hanem a felsőoktatási intézmények joga, természetesen megfelelő minőségbiztosítás, szigorú akkreditációs ellenőrzés mellett. Az akkreditáció függetlenségének biztosításához helyre kell állítani a MAB autonómiáját. A felsőoktatási törvénynek egyúttal garantálnia kell, hogy szakmai akkreditáció birtokában ne lehessen semmilyen felsőoktatási intézménytől elvonni az adott szak oktatására való jogosultságot. A diákoknak pedig biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy saját belátásuk szerint válasszák ki a széles szakkínálatból a nekik megfelelőt.  

Mindezek alapján az Oktatói Hálózat visszautasítja a felsőoktatásra vonatkozó új kormányzati előterjesztéseket, mert azok tovább korlátozzák a tanszabadságot, a felsőoktatáshoz való hozzáférést, és gyakorlatilag felszámolják az egyetemi autonómiát. Tiltakozunk az antidemokratikus, erőszakos eljárásrend, a centralizáló és monopóliumteremtő törekvések ellen. Szolidaritásunkról biztosítjuk és segítjük a szakok védelmében indult hallgatói és oktatói kezdeményezéseket, és felhívjuk a széles közvéleményt a tiltakozó akciók támogatására.

Oktatói Hálózat                                                                           Budapest, 2015. április 23.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.