Algéria továbbra is bánatpénzt követel Franciaországtól

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. május 8.

Külpol

A gyarmatosítás idején elkövetett bűncselekményekért.

Algéria továbbra is fenntartja követelését, hogy Franciaország fizessen bánatpénzt a gyarmatosítás 132 éve alatt elkövetett bűncselekményekért - jelentette ki Ammar Belhimer algériai tájékoztatási miniszter és kormányszóvivő szombaton, az országban először megtartott emlékezés napja alkalmából.

Algériában az 1945. május 8-i függetlenségi megmozdulásokra emlékeznek, amelyeket Franciaország vérbe fojtott. A megemlékezésekről egy évvel korábban döntött Abdel-Madzsid Tebbún algériai elnök.

Belhimer elmondta: a gyarmati múlt rendezésének egy másik fontos eleme, hogy Franciaország vállaljon felelősséget az Algéria területén elkövetett kísérleti atomrobbantásokért, és adja át a térképeket, amelyek azokat a helyszíneket jelzik, ahol elhelyezték a nukleáris hulladékot.

Franciaország 17 kísérleti atomrobbantást hajtott végre az algériai sivatagban, 1960 és 1966 között Regganéban, majd In Ekkerben. Ezek közül tizenegyre azt követően került sor, hogy Algéria 1962-ben elnyerte függetlenségét. A függetlenségi háborút lezáró -1962 márciusában aláírt - eviani egyezmény egyik záradéka ugyanis lehetővé tette, hogy Franciaország 1967-ig használja a szaharai kísérleti telepeket.

Az algériai miniszter beszédét idézve a Le Monde című francia napilap emlékeztetett rá: Macron az elmúlt hónapokban számos jelképes gesztust tett a megbékélés érdekében Algéria függetlenségének 60. évfordulója közeledtével. Ugyanakkor Benjamin Stora történész jelentése, amelyen Macron gyarmati emlékezési politikája nyugszik, nem javasolja sem a bocsánatkérést, sem a kárpótlást, és ezért sokan bírálják Algériában.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.