Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint további erőfeszítésekre van szükség a 2030-as klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. november 1.

Külpol

Határozottabb fellépésre van szükség az energiahatékonyság fokozása és a közlekedési szektor zöldítése terén például.

Jelentős előrelépések történtek, ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség az Európai Unió 2030-as klímavédelmi célkitűzéseinek teljesítéséhez – írta friss jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

Ezen értékelés szerint sokat kellene még tenni ahhoz, hogy a következő évtized végére sikerüljön az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentése az 1990-es szinthez képest.
Amennyiben a tagállamok pusztán folytatják a jelenlegi intézkedéseiket, az mindössze 30 százalékos mérséklést tenne lehetővé, de még akkor is csupán 36 százalék fog teljesülni, ha addig minden egyes tervezett intézkedést végrehajtanak.

A koppenhágai székhelyű ügynökség üdvözölte, hogy tavaly mintegy 2 százalékos csökkenést regisztráltak az előző évhez képest, azonban arra figyelmeztetett, hogy a növekvő energiafogyasztás nehezíti a megújuló források arányának emelkedését.

Kiemelték: tíz tagállam jó úton halad a rövid távú, 2020-as célkitűzések elérése felé, de csak háromról – Görögországról Portugáliáról és Svédországról – mondható ez el a 2030-as célokat illetően is.

Az EEA hangsúlyozta, hogy határozottabb fellépésre van szükség az energiahatékonyság fokozása és a közlekedési szektor zöldítése terén. Utóbbi az egyetlen olyan ágazat, amelyben jelenleg is nő a károsanyag-kibocsátás.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fontos célkitűzésként határozta meg az EU úgynevezett szén-dioxid-semlegességének elérését 2050-re, valamint a már elfogadott klímavédelmi célok számottevő szigorítását.

Sokak szerint mindazonáltal a közösség nem veszi elég komolyan ezt a kérdést, az európai uniós vezetők legutóbbi kétnapos csúcsértekezletén például mindössze 12 percet szenteltek a témának.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.