A brit miniszterelnök szerint az elmúlt néhány hétben elért előrelépések eredményeként 95 százalékban elkészült a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet, de egyetlen jelentős akadályozó tényezőként továbbra is megoldásra vár, hogy miként lehet garantáltan elkerülni az ellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.
Theresa May, aki hétfőn kora este tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a múlt héten Brüsszelben tartott EU-csúcsról, leszögezte: a találkozón is kifejtette, hogy a brit kormány számára változatlanul elfogadhatatlan az újbóli határellenőrzés elkerülhetőségére kidolgozott uniós javaslat, mert annak megvalósítása az Ír-tengeren, vagyis Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé emelne vámhatárt.
Az EU még februárban kidolgozott javaslata szerint ha egyéb megoldási ötlet addig nem merül fel, Észak-Írország és Írország közös vámszabályozási térséget alkotna a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak lejártával, és így elkerülhető lenne a hosszú évek óta nem létező határellenőrzés újbóli bevezetése a 499 kilométeres ír-északír határszakaszon, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
Ezt London azonban kezdettől fogva elutasította, azzal az érvvel – és ezt Theresa May hétfői alsóházi felszólalásában is megismételte –, hogy ez a megoldás az Egyesült Királyság integritását csorbítaná, mivel más vámszabályozási rendszer lenne érvényes Észak-Írországban, mint Nagy-Britanniában.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának – amely Angliából, Walesből és Skóciából áll –, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
A brit kormány ki akar lépni az Európai Unió vámuniójából is, London megítélése szerint azonban az ír-északír határellenőrzés elkerülésére javasolt uniós megoldás Észak-Írországot gyakorlatilag a vámunióban tartaná.
Theresa May hétfő esti alsóházi beszédében mindazonáltal kijelentette: a múlt havi informális salzburgi EU-csúcs óta – amelyen az uniós vezetők még elvetették a London által nyáron kidolgozott alternatív javaslatcsomagot – jelentős elmozdulás történt az EU álláspontjában, és az unió most már aktívan dolgozik a brit kormánnyal együttműködésben a londoni javaslatcsomagon.
A konzervatív párti brit kormányfő szerint azonban még így is számos probléma fennmaradt. Az EU például azzal érvel, hogy nem tudja jogilag elkötelezni magát egy olyan vámegyüttműködési formula mellett, amely az Egyesült Királyság egészére kiterjed – ahogy ez az alternatív brit javaslatcsomagban szerepel –, és így Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy saját eredeti indítványának továbbra is szerepelnie kell a lehetséges megoldások között.
Theresa May a parlamenti beszédben kijelentette ugyanakkor, hogy az átmeneti – vagyis a jövőbeni átfogó kapcsolatrendszerről szóló megállapodás eléréséig tartó –, az Egyesült Királyság egésze és az EU közötti közös vámterületi megállapodás melletti kötelezettségvállalást jogilag kötelezővé kell tenni, és így a csak Észak-Írországra kiterjedő megoldásra a továbbiakban nincs szükség.
A brit kormányfő felszólalásában kitért a Brexittel kapcsolatos, az utóbbi időben markánsan eldurvult, őt személyesen is érintő politikai közbeszédre, kérve a politika szereplőit, hogy „óvatosabban bánjanak a szavakkal”.
A hétvégi brit sajtó névtelenül nyilatkozó, May Brexit-stratégiájával elégedetlen keményvonalas Brexit-párti konzervatív politikusokat idézett, akiknek egyike a The Sunday Times című vasárnapi brit lap idézete szerint például azt mondta: May jobban teszi, ha a héten esedékes frakcióülésre „mindjárt hozza magával a kötelet is”.
