Claude Lanzmann a Narancsnak: „Nem éreztem undort”

  • narancs.hu
  • 2016. október 12.

Külpol

Hallott Bayer Zsolt állami kitüntetéséről, és megvan a véleménye Marine Le Penről. A Shoah rendezőjét a franciaországi antiszemitizmusról és a nácik becserkészéséről is kérdeztük.

Magyar Narancs: 2006-ban Ilan Halimit elrabolták és meggyilkolták. 2012-ben Mohammed Merah három gyereket és egy felnőttet lőtt le egy zsidó iskolában Toulouse-ban. Tavaly a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet után egy terrorista négy embert ölt meg egy kóser szupermarketben. Mindezek fényében ma milyen zsidónak lenni Franciaországban?

Claude Lanzmann: Jobb vigyázni. Az ortodox zsidók, akik nem változtatnak a szokásaikon, amint felveszik a kaftánt és felteszik a kipát a fejükre, könnyen célponttá válhatnak, antiszemita támadásoknak lehetnek kitéve. Történtek figyelmeztetések az ortodox közösségeken belül, a zsidó iskolákban azt javasolják a gyerekeknek, hogy ne viseljék a kipát az utcán, mert az antiszemita terrorizmus céltáblájává válhatnak. De Franciaország igenis küzd a terrorizmus ellen. Az antiszemitizmus egész életemen át végigkísért. De Magyarországon is van antiszemitizmus.

MN: A kormány nemrég kitüntetett egy közismerten antiszemita újságírót.

CL: Igen, tudok róla.

false

 

Fotó: Fejér Zsuzsa

MN: Elképzelhető lenne Franciaországban hasonló eset?

CL: Nehezen tudnám elképzelni, hogy kitüntessenek egy antiszemitát.

MN: Volt hasonlóra példa az elmúlt ötven évben?

CL: Ilyen biztosan nem. Kitüntetésben ugyan nem részesültek antiszemiták, de azok, akik a háborút követően hazudtak az előéletükről, elhallgattak bizonyos dolgokat, hivatali álláshoz juthattak és jutottak is. Tudják Magyarországon, hogy mi történt a háború alatt a zsidókkal?

MN: A hivatalos politika nehezen ismeri el a magyarok bűneit a holokausztban.

CL: Az akkori magyar kormányokban mindig jelen volt az antiszemitizmus, csak az antiszemitizmus mértékében voltak különbségek.

Az interjút Köves Gábor készítette. A teljes interjú a Magyar Narancs holnap megjelenő, október 13-i lapszámában olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.