Cseh államfő: Putyint hadbíróság elé kell állítani

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. június 6.

Külpol

De orosz bíróság elé is, mivel elszigetelte országát és visszavetette annak fejlődését. 

Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni támadás miatt hadbíróság elé kell állítani. Ugyanakkor orosz bíróság elé is való, mert elszigeteltségbe taszította országát, és visszavetette fejlődését - állította Milos Zeman cseh államfő a Szabad Európa Rádió ukrán adásának adott interjújában. A beszélgetés szövegét a cseh elnöki iroda hétfőn hozta nyilvánosságra.

Milos Zeman a korábbi években többször is találkozott orosz partnerével és pozitívan viszonyult Oroszországhoz.

Az Ukrajna elleni orosz támadás után azonban megváltoztatta véleményét. Arra a kérdésre válaszolva, leülne-e ma tárgyalni Putyinnal, akit Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezett, Zeman leszögezte: "Ma úgy gondolom, hogy Putyin valóban hadibíróság elé való. S ezzel párhuzamosan orosz bíróság elé is mindazért, amit képes volt Oroszországgal tenni."

Zeman már korábban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin az Ukrajna elleni támadással béke elleni bűncselekményt követett el, ami szerinte szinonímája a háborús bűnnek.

A cseh államfő úgy véli: Putyin úgy döntött az Ukrajna elleni támadásról, hogy tudatában volt annak, döntése politikai és gazdasági szankciókat von maga után Oroszország ellen.

"Gyakorlatilag elszigeteltségbe küldte Oroszországot és az oroszokat. Visszavetette országa fejlődését. Ez nagyon szomorú" - fejtette ki a cseh államfő. Elismerte, hogy bár a múltban nem volt híve a gazdasági büntetőintézkedéseknek, ezek olyan eszközök, amelyek Európa rendelkezésére állnak, s valóban negatív hatással vannak az orosz gazdaságra. Zeman azonban úgy véli, hogy Oroszországnak egyebek között a földgáz és a kőolaj eladásának köszönhetően továbbra is megfelelő tartalékai vannak a háború folytatására.

A Krim-félsziget 2014-es orosz megszállása után Zeman egyike volt azon európai uniós politikusoknak, akik bírálták az oroszellenes szankciók bevezetését. A háború miatt kirótt szankciókat Zeman már nem bírálja. A cseh elnök úgy véli, hogy Európának folytatnia kellene a nyitást az ukrán gazdaság előtt, mert ez mindkét fél számára előnyös.

Milos Zeman úgy látja, hogy az orosz-ukrán konfliktus elhúzódására kell számítani, amelyet később valószínűleg diplomáciai tárgyalások válthatnak fel. "Ezek feltétele a harcok leállítása, s a két elnök közvetlen tárgyalása. Ettől ebben a pillanatban azonban még elég távol vagyunk" - jegyezte meg.

Korábban Zeman a Krím-félsziget orosz bekebelezését kész ténynek minősítette, de megjegyezte, hogy ezzel nem kívánja jóváhagyni. Kérdésre válaszolva most azt mondta: akkori kijelentése nem volt "túl diplomatikus". Megismételte, hogy a Krím orosz elfoglalása nemzetközi jogot sért. Ennek ellenére személyesen úgy véli, hogy Oroszország nem mond le a Krímről. Ezért továbbra is kérdés, hogy mit tesz mindezzel Kijev, az Európai Unió és a NATO - mutatott rá az interjúban Milos Zeman.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.