Egyre fenyegetőbb az észak-koreai rakétaprogram, Trumpék a ENSZ Biztonsági Tanács összehívását kérik

  • narancs.hu
  • 2017. július 5.

Külpol

Kim Dzsong Un nem áll le, szerinte a rakétakísérlet „a jenkiknek küldött ajándékcsomag” volt.

Az ENSZ Biztonsági Tanács ülésének összehívását kezdeményezte az Egyesült Államok az újabb észak-koreai rakétakísérlet miatt – közölte kedden az amerikai ENSZ-misszió egyik szóvivője. Washington és Szöul is megerősítette, hogy Észak-Korea valóban interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) tesztelt aznap – írja az MTI.

Észak-Koreában megint elszállt a diktátor agya: japán területre lőttek ki egy ballisztikus rakétát

Hamarosan lesz egy tárgyalás arról, miként is lehetne megfékezni az észak-koreai atom- és rakétaprogramot, erre Phenjan kilő egy újabb rakétát. Észak-Korea ballisztikus rakétát lőtt ki kedden nyugati részéről a Japán-tenger irányába; a rakéta feltehetően Japán kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó területen csapódhatott a tengerbe.

Az amerikai misszió szóvivője azt mondta, hogy a 15 tagú ENSZ-testület várhatóan szerdán tanácskozik zárt ajtók mögött.

Észak-Korea kedden újabb ballisztikus rakétát lőtt ki az ország nyugati részéből, és a rakéta Japán kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó területen csapódhatott be a Japán-tengerben, de erre egyelőre nincs kézzelfogható bizonyíték. A japán kormány korábban már közölte, hogy a rakéta, kilövése után negyven perccel, több száz kilométert megtéve csapódott a Japán-tengerbe.

false

 

Fotó: MTI/EPA/KCNA

Néhány órával a rakétakísérlet után jelentette be Észak-Korea, hogy most első ízben hajtott végre sikeres kísérletet nagy hatótávolságú, interkontinentális ballisztikus rakétával. A Hvaszong-14 típusú rakéta 39 perces repülése során 2802 kilométeres maximális magasságot ért el, és pontosan célba talált. Az észak-koreai állami média azt állította, hogy ezzel a rakétával Phenjan a világ bármely pontjára képes csapást mérni.

Amerika szerint globális cselekvésre van szükség

Az amerikai hadsereg korábban azt közölte, hogy Észak-Korea szárazföldi telepítésű, közepes hatótávolságú rakétát bocsátott fel annak ellenére, hogy interkontinentális rakétáról tájékoztatta a nyilvánosságot. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azonban kedd este közleményében megerősítette, hogy Észak-Korea valóban interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt.

„Az Egyesült Államok határozottan elítéli az észak-koreai ballisztikus rakéta kilövését. Az ICBM tesztje az Egyesült Államok, szövetségesei és partnerei, illetve a térség és egészében a világ ellen irányuló fenyegetés újabb fokozása” – írta közleményében Tillerson, aki szerint globális cselekvésre van szükség bármilyen globális veszély elhárítására. A miniszter leszögezte, hogy a phenjani veszélyes rezsimet támogatja és segíti bármely ország, amely ideiglenesen észak-koreai vendégmunkásokat fogad be, bármilyen gazdasági vagy katonai előnyökhöz juttatja Phenjant, vagy nem hajtja végre maradéktalanul a BT vonatkozó rendeleteit.

Szerdán a dél-koreai védelmi miniszter is megerősítette, hogy Észak-Korea ICBM-rakétával hajtott végre tesztet. Han Min Ku parlamenti beszámolójában arról beszélt, hogy Észak-Korea egy KN-17 vagy Hvaszong-12 rakéta továbbfejlesztett, kétlépcsős, 7-8 ezer kilométeres hatótávolságú változatával hajtott végre kísérletet. A tárcavezető azonban azt is mondta, nem tudja megerősíteni, hogy sikeres volt-e a kísérlet, mert egyelőre nem tisztázott, hogy a rakéta visszatért-e a légkörbe. Phenjannak szerinte még azt is bizonyítania kell, hogy a rakéta robbanófeje kibírja a visszatéréskor keletkező hétezer Celsius-fokos hőmérsékletet. A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Phenjan folytatja vakmerő provokációit, az a nemzetközi közösség kemény szankcióihoz, és végső soron az ország „önmegsemmisítéséhez” fog vezetni.

Észak-Korea ajándékcsomagról beszél

A KCNA hivatalos phenjani hírügynökség szerdán idézte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt, aki szerint országa nem fogja tárgyalóasztalnál megvitatni az atomfegyverek és ballisztikus rakéták témakörét, és nem mond le a nukleáris erők fejlesztéséről, amíg az Egyesült Államok nem vet véget ellenséges politikájának. Kim Dzsong Un „a jenkiknek a függetlenség napja alkalmából adott ajándékcsomagnak nevezte a rakétakísérletet”. „Észak-Korea stratégiai helyzete újabb szintre lépett annak köszönhetően, hogy az országnak van már atom- és hidrogénbombája, illetve interkontinentális ballisztikus rakétája is” – idézte Kim Dzsong Unt a KCNA, amely jelentésében azt is írta, hogy az országvezető személyesen tekintette meg a nehéz atomtöltet hordozására képes rakéta sikeres kipróbálását.

Kim Dzsong Un boldog

Kim Dzsong Un boldog

Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza

Az interkontinentális rakéta tesztjével Észak-Korea nagy előrelépést tett rakétaprogramjában. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy képes tömegpusztító fegyvert célba juttatni az Egyesült Államok területére, legalábbis egész Alaszka elérhetővé válik számára.

Észak-Korea mindössze néhány nappal azelőtt lőtte ki legújabb rakétáját, hogy a világ legfejlettebb, valamint legjelentősebb feltörekvő országait és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport Hamburgban tanácskozik, ahol arról is szó lesz, hogyan zabolázzák meg a phenjani fegyverkezést.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.