Demokráciának nevezhetjük még Magyarországot? Ezt a kérdést tette fel a moderátor Daniel R. Kelemen jogászprofesszor a CEU Demokrácia Intézetének szerdai online panelbeszélgetésén.
A fórumnak neves résztvevői voltak: Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, Clément Beaune, Franciaország Európa-ügyi államtitkára és Michal Simecka szlovák progresszív európai parlamenti képviselő.
Szimbolikus, hogy a beszélgetést a magyar kormány által elüldözött CEU egy intézete szervezte. Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora köszöntőjében utalt is rá, hogy a lex CEU elleni küzdelmük idején Jourovával, és Beaune-nal is találkozott, és mindkettőjüknek megköszönte a támogatást. Az a tény ugyanakkor, hogy a CEU diplomát adó képzéseit végül kénytelen volt elvinni Magyarországról, mutatja, hogy az EU jogállamiság meletti fellépése Magyarországon eddig kevés látható eredményt hozott.
A magyar politikai berendezkedésre vonatkozó kérdésre Jourová azt válaszolta, fenntartja, amit egy tavaly őszi Spiegel-interjúban mondott, még ha ezzel fel is bőszítette a magyar kormányt. Ismét beteg demokráciának (ill-democracy) nevezte Magyarországot, és
reményét fejezte ki, hogy az embereknek gyakorolni tudják majd az aktív állampolgárság erényeit a következő választáson.
Azt is mondta, a Bizottság minden tőle telhetőt megtesz, de a változást végső soron a magyar embereknek kell elérniük, a jogállamiság sérelmére nem lehet csak szűken vett jogi válaszokat adni, hiszen az politikai probléma is.
Clément Beaune úgy véli, jelenleg egy uniós tagállamról, így Magyarországról vagy Lengyelországról sem lehet azt mondani, hogy nem demokrácia. Ezen országok vezetői ugyanakkor kijátsszák a többség uralmaként értelmezett demokráciát a liberális értékekkel, a jogállamisággal és a kisebbségek védelmével szemben, ez a folyamat pedig azzal fenyeget, hogy a szabad és tisztességes választásokat is felszámolja.
Michal Simecka szerint Magyarország már nem nevezhető demokráciának, legalábbis nem abban az értelemben, ahogy a többi tagállam. A szlovák képviselő hibrid rezsimként kategorizálta az Orbán-rendszert. Azt is mondta,
az illiberális demokrácia csak annyiban hasonlít a demokráciához, ahogy egy villamosszék is hasonlít egy karosszékhez.
Az általános helyzetről Vera Jourová úgy vélekedett, a demokrácia ma válságban van, támadják az EU-n belülről és kívülről, a szélsőjobboldalról és a szélsőbaloldalról. "A demokrácia elsősorban bizalmat jelent: bízunk a békés hatalomátadásban, a polgárok hatóságok és bíróság előtti egyenlőségében. Ez a bizalom kérdőjeleződött meg, és ez az egész EU-t fenyegeti, mert ha nem bízunk meg egymásban, az a közös piacot és Schengent is megkérdőjelezheti" - mondta az uniós biztos.
Hozzátette, elégedett az uniós pénzek kifizetését a jogállamisági elvekhez kapcsoló feltételességi mechanizmus tavalyi elfogadásával. "2017-ben beszéltem erről először, akkor nagy botrány volt belőle, azt vetették ellenem, hogy nem lehet az EU-s forrásokat feltételekhez kötni, azok automatikusan járnak. Végül mégis elfogadtuk az új szabályt, ami jelzi, hogy a jogállamiság kérdése felértékelődött az unióban."
Clément Beaune is úgy látja,
legalább a felismerés megszületett az EU-ban, hogy meg kell védenünk közös értékeinket,
egyre több szó van erről miniszteri, illetve állam- és kormányfői találkozókon is. A Magyarország és Lengyelország ellen is elindított 7-es cikk szerinti eljárást hasznos szimbolikus eszköznek, politikai nyomásgyakorlási módnak nevezte, még akkor is, ha az egyhangú szavazás követelménye miatt aligha vezethet szankciókhoz. Szerinte a lengyelországi tüntetésekhez például hozzájárulhatott az EU-s fellépés, a megmozdulásokon is sok uniós zászlót lehetett látni.
Pesszimistább hangot ütött meg Michal Simecka. Azt mondta, bár valóban nagyobb figyelem jut a jogállamiság és a demokrácia védelmére, a helyzet ettől még nem javul Magyarországon és Lengyelországon, sőt a sajtószabadság állapota még romlik is. "Márpedig nem az új jogszabályok és mechanizmusok számán, hanem a demokrácia állapotán lehet lemérni az EU-s fellépés sikerességét" - mondta. Szerinte egzisztenciális kihívást jelent az uniónak, ha egy tagállami kormányt nem demokratikusan választanak meg, hiszen "a kormány képviselői ott ülnek a Tanácsban, részt vesznek az összes uniós polgárra érvényes szabályok megalkotásában, miközben a mandátumuk nem legitim. Úgy látom, erre a problémára nincs megoldása az EU-nak."
A közönség részéről többen azt kérdezték Vera Jourovától, nem kellene-e a Bizottságnak agresszívebben fellépnie az uniós értékek védelmében. Azt mondta, a szabályok szerint kell játszaniuk, csak akkor indítanak kötelezettségszegési eljárást, ha biztos jogi érvek állnak mögöttük. Nem engedhetik meg maguknak, hogy elveszítsenek egy pert az EU Bírósága előtt, mert azzal a hitelességük kérdőjeleződne meg.
Jourová arra számít, hogy a jogállamisági mechanizmus jogszerűsége kérdésében még idén ítéletet hozhat az uniós bíróság (a lengyel és/vagy a magyar kormány keresete nyomán). "Utána a Bizottság feladata egyértelmű: kapcsolatot kell kimutatnunk a jogállamiság sérelme és az uniós források felhasználása között. Szerencsére hosszú évekig dolgoztam EU-s finanszírozású projektekkel, ismerem a rendszert, így itt némi előnnyel indulok."
(Címlapképünkön: Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke. Fotó: MTI/AFP pool/EPA/Kenzo Tribouillard)
