Emmanuel Macron nyerte a francia elnökválasztást

  • narancs.hu
  • 2022. április 25.

Külpol

A szavazatok 57,6-58,2 százalékával választották újra, míg Marine Le Pen a szavazatok 41,8-42,4 százalékát tudhatja magáénak

Emmanuel Macron hivatalban lévő államfő nyerte a francia elnökválasztás második fordulóját vasárnap, győzelmet aratva jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen felett – jelentették a France 2 és TF1 közszolgálati televíziók az urnazárás után nyilvánosságra hozott, a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérések alapján.

Az Ifop, Elabe, Opinionway és Ipsos közvélemény-kutató cégek felmérései szerint Macront a szavazatok 57,6-58,2 százalékával választották újra, míg Marine Le Pen a szavazatok 41,8-42,4 százalékát tudhatja magáénak. Az exit pollok hírére üdvrivalgás tört ki az Eiffel-torony lábánál, ahol a hivatalban lévő elnök hívei gyülekeztek.

Macron győzelmi beszédében kijelentette, hogy környezettudatosság szempontjából vezető országgá kívánja tenni Franciaországot. „Köszönöm, hogy bizalmat szavaztak nekem, hogy függetlenebbé tehessem Franciaországot, Európát pedig erősebbé befektetések és mélyreható reformok által” – hangsúlyozta az Eiffel-toronynál ősszegyűlt hívei előtt.

Macron beszélt arról is, hogy figyelmet kell fordítani minden választópolgár aggályaira, függetlenül attól, hogy elmentek-e szavazni, s rá szavaztak-e, vagy sem. „Nem vagyok többé egy politikai tábor jelöltje, hanem mindenki elnöke vagyok” – emelte ki. Ígéretet tett, hogy a következő ötéves ciklusa más lesz. Úgy fogalmazott, hogy senkit sem hagynak magára.

Francia eln?kv?laszt?s

 
Emmanuel Macron francia elnök támogatóival ünnepel Párizsban 2022. április 24-én, miután a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérések alapján ő nyerte meg a francia elnökválasztás második fordulóját, győzelmet aratva jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen felett.
Fotó: Lewis Joly / MTI/AP
 

A közösségi médiában felvételek jelentek meg arról, hogy Párizs Chatelet nevű belvárosi negyedében a francia készenléti rendőrség könnygázzal oszlatta a választási eredményekkel elégedetlen tüntetőket. Marine Le Pen elismerte választási vereségét, ugyanakkor azt ígérte, nem hagy fel a küzdelemmel, mondván, hogy pártja, a Nemzeti Tömörülés számára a következő megmérettetés a júniusi parlamenti választás lesz. „Még nagyobb erőfeszítéssel fogom munkámat folytatni a franciákért” – hangsúlyozta. Az 53 éves politikus kijelentette, hogy a választási eredmény "győzelmet" jelent pártja számára, amely készen áll együttműködni mindazokkal, akik szembe akarnak szállni Macronnal.

Az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon jó hírnek értékelte Marine Le Pen választási vereségét az ország egysége szempontjából. Egyben megerősítette szándékát, hogy meg akarja szerezni a miniszterelnöki tisztséget a parlamenti választásokon. Ugyanakkor bírálta Macront, aki szerinte az ötödik francia köztársaság legrosszabb választási eredményével vált elnökké. „Nem szavazók és tartózkodók tengerének hullámain lovagol” – hangoztatta.

Éric Zemmour publicista, az első választási forduló radikális jobboldali jelöltje a francia nemzeti erők egyesítését szorgalmazta a közelgő parlamenti választásokra tekintettel. „A jobboldali és hazafias erők koalícióját sürgetem... meghatározó erőnek kell lennünk a következő törvényhozásban” – jelentette ki Zemmour.

Időközben több európai politikus is gratulált Macronnak az újraválasztásához. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitter-oldalán azt írta: „Bravó Emmanuel”. „Ezekben a mozgalmas időkben megingathatatlan Európára és egy több szuverenitással rendelkező és stratégiailag jelentősebb Európai Unió iránt elkötelezett Franciaországra van szükség” – írta Michel.

Boris Johnson brit, Alexander De Croo belga, Mark Rutte holland, Mario Draghi olasz és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökök, Olaf Scholz német kancellár, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sorra gratulált Emmanuel Macronnak „Örülök, hogy folytathatjuk jó együttműködésünket. Közösen fogjuk előrébb vinni Franciaországot és Európát” – írta Ursula von der Leyen a mikroblogján.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.