Ferenc pápa épp történelmi jelentőségű látogatást tesz Irakban

  • narancs.hu-MTI
  • 2021. március 5.

Külpol

Merthogy ő az első pápa, aki ott jár.

Megérkezett Irakba Ferenc pápa pénteken, hogy megkezdje négynapos, történelmi jelentőségű látogatását a közel-keleti országban, ahol előtte még nem járt katolikus egyházfő - szólnak a beszámolók.

 A katolikus egyházfő biztonsági és járványügyi aggodalmak ellenére látogatott a többségében síita muszlimok lakta Irakba. Évek óta tervezett útját eddig a térségben dúló konfliktusok akadályozták. A pápa a koronavírus-világjárvány miatt tizenöt hónapja nem tett apostoli látogatást egyetlen országban sem.

A katolikus egyházfő hangsúlyozta: a remény zarándokaként látogat el a háború és terrorizmus sújtotta térségbe, "vigaszt és gyógyulást kérve a sebekre".

A pápa a bagdadi reptérre érkezett, ahol Musztafa al-Kádimi iraki miniszterelnök fogadta a pápát. Ezt követően egy visszafogott ünnepségre került sor, amelyen mindkét ország delegációi jelen voltak, és elhangzottak a himnuszok.

A pápa látogatásának idejére vasárnap estig kijárási korlátozásokat léptettek életbe, biztonságát több ezren vigyázzák, és látogatása miatt új ellenőrzőpontokat állítottak fel az iraki fővárosban.

A hivatalos program szerint megérkezése után Ferenc pápa a bagdadi elnöki palotában a politikai élet képviselőivel, majd a Miasszonyunkról elnevezett szír katolikus székesegyházban püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel találkozik. A legnagyobb bagdadi keresztény templom 2010-ben az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet merényletének célpontja volt, a támadásban 58-an veszítették életüket.

Emellett részt vesz egy vallásközi találkozón Ur városában, majd a Szent Józsefről elnevezett bagdadi székesegyházban káld katolikus misén mond szentbeszédet. Irakban a legjelentősebb keresztény egyház a káld katolikus egyház, a hívek mintegy 67 százaléka tartozik ide. Ez lesz az első alkalom, hogy pápa káld misén vesz részt.

A katolikus egyházfő szombaton az ország déli részébe látogat: a síita vallási és politikai központként, valamint a Mekka után a második legnagyobb muzulmán zarándokhelyként ismert Nedzsefben a pápát Ali asz-Szisztáni nagyajatollah, a helyi síiták legbefolyásosabb vezetője fogadja. Szisztáni az utóbbi években többször emelt szót amellett, hogy a keresztény közösségeket meg kell tartani Irakban.

Vasárnap Ferenc pápa az ország északi részén, az iraki Kurdisztánban található Ninivei-fennsík városait keresi fel. Moszul főterén a háború áldozataiért imádkozik. Felkeresi Karakost és Erbílt, utóbbi stadionjában tízezer ember előtt mond misét.

 A pápa a tervek szerint hétfőn tér vissza a Vatikánba.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.