Fordulat: egy elismert klímakutatót nevezett ki Trump a tudománypolitikáért felelős posztra

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 1.

Külpol

19 hónapig senki nem volt a Fehér Ház Tudomány és Technológiapolitikai Hivatala élén.

Trump ugyan nem hisz a klímaváltozásban (mintha az valami olyasmi lenne, amiben hinni vagy nem hinni lehet), kiléptette az USA-t a klímaegyezményből is, így aztán nem meglepő módon kivívta a természettudósok ellenszenvét. Ezen most javíthat: 19 hónapos szünet után végre vette a fáradságot, hogy kinevezzen valakit a Fehér Ház Tudomány és Technológiapolitikai Hivatala élére.

Ha a szenátus is jóváhagyja a jelölést, akkor a hivatalt Kelvin Droegemeier vezetheti majd, aki elismert klímatudós.

A 60 éves professzor kansasi születésű, kutatási alelnökként és a meteorológiai tudományok vezető professzoraként dolgozik az Oklahomai Egyetemen. Nem idegen tőle a hivatali munka sem: tagja az oklahomai kormányzatnak mint a tudományért és technológiáért felelős tárca vezetője. Már Bush és Obama elnök idején is – mintegy 12 éven keresztül – készített elemzéseket az Országos Tudományos Tanácsban.

A The Washington Post című napilap szerint a tudományos közösség örült a kinevezésnek, John Holdrent, aki Obama-kormányzat tudománypolitikáért felelős hivatalának volt az igazgatója, így nyilatkozott: „Úgy gondolom, nagyon jó döntés született. Komoly klímatudós és komoly tudományos tanácsadója befolyásos embereknek.”

Kibocsátás és megbocsátás

Donald Trump előre megmondta. Legendás Twitter-fiókjában már a választási kampányban egyértelművé tette, hogy szemben a 99 százalékos tudományos konszenzussal ő úgy véli, a klímaváltozás kínai hoax, amelynek célja tönkretenni az amerikai munkavállalókat. A megválasztását követően az amerikai környezetvédelmi hatóság ellen indított boszorkányüldözés arról is meggyőző bizonyítékokat szolgált, hogy sületlenségeket mondott ugyan, de nem a levegőbe beszélt.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.