Fordulat: egy elismert klímakutatót nevezett ki Trump a tudománypolitikáért felelős posztra

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 1.

Külpol

19 hónapig senki nem volt a Fehér Ház Tudomány és Technológiapolitikai Hivatala élén.

Trump ugyan nem hisz a klímaváltozásban (mintha az valami olyasmi lenne, amiben hinni vagy nem hinni lehet), kiléptette az USA-t a klímaegyezményből is, így aztán nem meglepő módon kivívta a természettudósok ellenszenvét. Ezen most javíthat: 19 hónapos szünet után végre vette a fáradságot, hogy kinevezzen valakit a Fehér Ház Tudomány és Technológiapolitikai Hivatala élére.

Ha a szenátus is jóváhagyja a jelölést, akkor a hivatalt Kelvin Droegemeier vezetheti majd, aki elismert klímatudós.

A 60 éves professzor kansasi születésű, kutatási alelnökként és a meteorológiai tudományok vezető professzoraként dolgozik az Oklahomai Egyetemen. Nem idegen tőle a hivatali munka sem: tagja az oklahomai kormányzatnak mint a tudományért és technológiáért felelős tárca vezetője. Már Bush és Obama elnök idején is – mintegy 12 éven keresztül – készített elemzéseket az Országos Tudományos Tanácsban.

A The Washington Post című napilap szerint a tudományos közösség örült a kinevezésnek, John Holdrent, aki Obama-kormányzat tudománypolitikáért felelős hivatalának volt az igazgatója, így nyilatkozott: „Úgy gondolom, nagyon jó döntés született. Komoly klímatudós és komoly tudományos tanácsadója befolyásos embereknek.”

Kibocsátás és megbocsátás

Donald Trump előre megmondta. Legendás Twitter-fiókjában már a választási kampányban egyértelművé tette, hogy szemben a 99 százalékos tudományos konszenzussal ő úgy véli, a klímaváltozás kínai hoax, amelynek célja tönkretenni az amerikai munkavállalókat. A megválasztását követően az amerikai környezetvédelmi hatóság ellen indított boszorkányüldözés arról is meggyőző bizonyítékokat szolgált, hogy sületlenségeket mondott ugyan, de nem a levegőbe beszélt.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.