Orbán Viktor Ukrajna európai és euroatlanti törekvéseivel kapcsolatban tett „barátságtalan” kijelentései miatt bekérették az ukrán külügyminisztériumba Pap László Csaba rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, magyar ügyvivőt – közölte csütörtökön a kijevi külügyi tárca sajtóosztálya.
A közlemény szerint az ukrán fél határozottan tiltakozott a „hivatalos Budapest” által Ukrajnával kapcsolatban tett barátságtalan lépések miatt, és megjegyezte, hogy a magyar félnek fel kell hagynia ezekkel a cselekedetekkel, mert azok kedvezőtlenül hatnak a kétoldalú viszonyra.
Felidézték, hogy Orbán Viktor július 28-án a romániai Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában úgy vélekedett, nem reális, hogy Ukrajna az Európai Unió és a NATO tagja legyen.
Az ukrán külügyminisztérium véleménye szerint a magyar kormányfő kijelentése nincs összhangban az Európai Unió politikájával, és arról tanúskodik, hogy Magyarország a konfrontáció útját választja az együttműködés helyett, és közvetlenül beavatkozik Ukrajna belügyeibe. Magyarország egyébként a kisebbségek iskolai nyelvhasználatát korlátozó, tavaly szeptemberben elfogadott ukrán oktatási törvény miatt hivatalosan a nemzetközi szervezetekben is blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, például több alkalommal is megvétózta a NATO–Ukrajna-bizottság miniszteri szintű összehívását.
Nemzetépítés az iskolában
Még nem egészen világos, milyen mértékben korlátozza a kárpátaljai magyar nyelvű oktatást az új ukrán nyelvtörvény. A magyar diplomácia mindenesetre egyből a legmagasabb fokozatba kapcsolt.
Az ukrán fél egy a magyar ügyvivőnek átadott tiltakozó jegyzékben most arra is hivatalos magyarázatot követel, hogy a magyar kormány miért nevezett ki Kárpátalja fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztost. Sérelmezik, hogy a kormány ezzel a biztos illetékességi körébe vonta Ukrajna szuverén területének egy részét.
Menczer Tamás, a külügyminisztérium államtitkára az MTI-nek reagált az ukrán lépésre. Menczer szerint „nem Magyarország tett barátságtalan lépéseket Ukrajnával szemben, hanem fordítva. Nem Magyarországon, hanem Ukrajnában döntöttek olyan oktatási törvényről, amely ellehetetleníti a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását. Ukrajnában veszélyben vannak a kisebbségek már meglévő, szerzett jogai, ez azt jelenti, hogy Ukrajna szembemegy a nemzetközi kötelezettségvállalásaival, az EU–Ukrajna társulási megállapodással és a NATO-felkészülési tervvel”.
