Bizonyára Oroszország is felsóhajthat, hogy a nyugati titkosszolgálatok megakadályozták, Armin Papperger német fegyvergyáros meggyilkolását. Az általa vezetett Rheinmetall gyárat működtet Zalaegerszegen is, nem csak Ukrajnában. Papperger fontos Orbán Viktor számára is, aki a magyar hadiipart részben a német óriásvállalattal építi – írja hvg.hu.
A lap összeállításából kiderül, már az EU területén tartózkodtak azok a merénylők – köztük egy orosz állampolgár – akik az Egyesült Államok információ szerint orosz megbízásból meg akarták ölni Armin Pappergert, a Rheinmetall első emberét. Az amerikai források azt is állítják, hogy
nem csak a német üzletember élete forgott kockán. Oroszország állítólag egyenként akarja „levadászni” az Ukrajnát fegyverrel ellátó nyugati cégek vezetőit. A tervekről pedig még nem tettek le.
Német lapértesülések szerint a merényletre készülők többször felbukkantak a cég düsseldorfi központjánál, illetve azokon a helyeken, ahol a Rheinmetall-vezér külföldi útjai során megfordult. Arról nincs hír, hogy Magyarország is az orosz titkosszolgálatok műveleti területévé vált volna, de Papperger gyakori vendég hazánkban, bejáratos a Karmelitába is. Vlagyimir Putyin köre egy olyan személyt akar holtan látni, aki Orbán Viktor terveiben fontos szerepet foglal el.
A lap szerint az egész merényletterv hajmeresztően felelőtlennek tűnik – hasonlóan az Északi Áramlat felrobbantásához, amikor a szálak Kijev felé mutattak.
A Kremlben aligha gondolták végig, milyen következményekkel járna egy ilyen kaliberű személy meggyilkolása:
miután kiszivárogtak az állítólagos merényletkísérlettel kapcsolatos hírek, több NATO-illetékes is felvetette, hogy az oroszok ezzel túlléptek a hibridháború keretein,
azaz nem csak információs és propaganda hadműveletekkel, illetve szabotázsakciókkal és kibertámadásokkal próbálnak ártani a Nyugatnak, hanem már fegyverhez is nyúlnának.
A merényletterv híre egy nappal a jubileumi washingtoni NATO-csúcs után került napvilágra. Utólag figyelemre méltó, hogy az észak-atlanti szövetség tagállamai által elfogadott nyilatkozatba az a mondat is belekerült, amely szerint az orosz hibridhadműveletek elérhetik a fegyveres támadások szintjét, ez pedig magával hozhatja, hogy egy vagy több tagállam a szövetség ötödik – kölcsönös védelemről szóló – cikkelyére hivatkozva a NATO egészének közbeavatkozását kéri. Magyarán egy ilyen merénylet akár háborúba is ránthatja a szövetséget Oroszországgal.
Az nem kérdés, hogy egy ilyen gyilkosság esetén a Kreml és a Nyugat kapcsolatai újabb mélypontra süllyedtek volna, és a lap szerint egyáltalán nem kizárt, hogy Berlin segítséget kért volna szövetségeseitől. Az ötödik cikkely ugyanis nem csak katonai eszközök bevetését jelenti: a NATO-tagállamok eldönthetik, milyen közös lépéseket tartanak szükségesnek ahhoz, hogy helyreállítsák a biztonságot. És Magyarország is közvetlenül érezhette volna magát célpontként.
Az ötödik cikkely ugyanis nem csak katonai eszközök bevetését jelenti: a NATO-tagállamok eldönthetik, milyen közös lépéseket tartanak szükségesnek ahhoz, hogy helyreállítsák a biztonságot.
És Magyarország is közvetlenül érezhette volna magát célpontként.
Míg a NATO-alapszerződés ötödik pontja sokszor szerepel a hírekben, fontos a kevésbé ismert hatos pont is, amely meghatározza, mire hivatkozva lehet aktiválni a kölcsönös védelmi segítségnyújtást. Ebben az áll, hogy a NATO-tagállamok haderejére, hadihajóira vagy repülőgépeire mért ellenséges csapás esetén léphet életbe az ötödik cikkely. Papperger ugyan nem katona, de a precedens azt mutatja, nem is ez az alapfeltétel. Amikor az USA 2001-ben – eddig példa nélküli módon – az ötös cikkelyre hivatkozott és a NATO elismerte azt, iszlamista terroristák polgári célpontokat támadtak, egyebek mellett a New York-i ikertornyokat.
Több oka lehet annak, hogy az állítólagos merénylők Armin Pappergert szemelték ki első áldozatnak
– írja a lap. Az egyik, hogy a Rheinmetall – Európa egyik legnagyobb hadipari vállalata – kulcsfontosságú szerepet játszik Ukrajna támogatásában. A cég újította fel az orosz agresszió áldozatává vált országnak küldött harckocsikat, ezer szám gyártja a tüzérségi lövedékeket és ami még fontosabb, egy titkos helyszínen júniusban megnyílt az első olyan ukrajnai üzem, ahol a német vállalat segítségével javítják a megsérült harceszközöket és gyártják az újabb járműveket. A tervek szerint a Rheinmetall további négy gyártó és javító központot nyit Ukrajnában. A cég közben folyamatosan bővíti a termelést, a tervek szerint a Rheinmetall belátható időn belül évente 700 ezer darab 155 milliméteres tüzérségi lövedékre növeli kapacitását.
Megváltozott a cégvezető megítélése is: míg korábban – hasonlóan a többi fegyvergyári vezetőhöz – gyanakvás övezte, az Ukrajna melletti határozott kiállása szimpátiát keltett a németekben.
A merényletterv miatt ismét felmerül az a kérdés, mennyire igaz Orbán Viktor azon állítása, Oroszország nem fenyegeti Európát, s ami Ukrajnában zajlik, az két szláv nemzet testvérháborúja, amihez a magyaroknak nem sok közük van. A Rheinmetall ugyanis Magyarország fontos partnere: Zalaegerszegen tavaly nyílt meg a cég első magyarországi üzeme, és a magyar honvédség több száz millió euró értékben vásárol öngyilkos drónokat a vállalattól. Várpalotán egy lőszergyárat épít a Rheinmetall – ez lesz Európa legkorszerűbb ilyen üzeme – Szegeden pedig jövőre nyílik meg a cég polgári és katonai eszközöket gyártó üzeme, illetve kutatóközpontja.
Papperger közben a 4iG tanácsadói testületének tagja. Nem véletlen: a Rhienmetall kisebbségi tulajdonosa a magyar kormány gazdasági stratégiájában kulcsszerepet játszó kommunikációs óriásnak – írja a hvg.hu.
