Izrael szemet huny Orbán Horthy-imádata felett

  • narancs.hu
  • 2017. július 2.

Külpol

Ráadásul Budapestre jön a miniszterelnök is.

Vasárnapi címlapsztorijában magyarázza a Háárec című izraeli napilap, miszerint Izrael azért nem tiltakozott keményebben a magyar miniszterelnök önfeledt szerelmi vallomása ellen, amelyben kivételes államférfiúnak nevezte Horthyt, mert nem akartak bekavarni Benjamin Netanjahu miniszterelnök közelgő budapesti látogatásának. Ezért fogadták el a magyar kormány, pontosabban Szijjártó tolmácsolását, hogy tudniillik nem azért gondolja Orbán kivételes államférfiúnak az egykori kormányzót, mert lelkesen besegített a náciknak stb. stb., hanem azért, mert többek között neki köszönhető, hogy „az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt mégsem temetett maga alá minket a történelem”. Vagy úgy!

Ez Szijjártó szerint világos és tényekre alapozott megfogalmazás, továbbá telefonon biztosította arról tegnap este az izraeli nagykövetet, hogy minden okés, a magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.