Izrael szemet huny Orbán Horthy-imádata felett

  • narancs.hu
  • 2017. július 2.

Külpol

Ráadásul Budapestre jön a miniszterelnök is.

Vasárnapi címlapsztorijában magyarázza a Háárec című izraeli napilap, miszerint Izrael azért nem tiltakozott keményebben a magyar miniszterelnök önfeledt szerelmi vallomása ellen, amelyben kivételes államférfiúnak nevezte Horthyt, mert nem akartak bekavarni Benjamin Netanjahu miniszterelnök közelgő budapesti látogatásának. Ezért fogadták el a magyar kormány, pontosabban Szijjártó tolmácsolását, hogy tudniillik nem azért gondolja Orbán kivételes államférfiúnak az egykori kormányzót, mert lelkesen besegített a náciknak stb. stb., hanem azért, mert többek között neki köszönhető, hogy „az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt mégsem temetett maga alá minket a történelem”. Vagy úgy!

Ez Szijjártó szerint világos és tényekre alapozott megfogalmazás, továbbá telefonon biztosította arról tegnap este az izraeli nagykövetet, hogy minden okés, a magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.