Az Európai Unió Tanácsa új szabályokat fogadott el azzal a céllal, hogy az uniós szintű végső energiafogyasztás 2030-ra 11,7 százalékkal csökkenjen – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
A közlemény szerint
a tagállamok együttesen fogják elérni, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás a 2020-ban készített energiafogyasztási előrejelzésekben szereplő adatokhoz képest legalább 11,7 százalékkal csökkenjen.
Ez azt jelenti, hogy 2030-ra az EU energiafogyasztása a végső energia tekintetében nem haladhatja meg a 763 millió tonna olajegyenértéket, a primer energia tekintetében pedig a 993 millió tonna olajegyenértéket.
A végső fogyasztásra vonatkozó korlát kötelező erejű, és azt a tagállamoknak együttesen kell teljesíteniük, míg a primerenergia-fogyasztásra vonatkozó célkitűzés nem kötelező. A végsőenergia-fogyasztás a végfelhasználók által fogyasztott energiamennyiséget jelöli, a primerenergia-fogyasztás viszont magában foglalja az energiatermelés, illetve az energiaellátás során felhasznált energiát is.
Az Európai Bizottság ki fogja számítani, hogy a nemzeti hozzájárulások összesen kiadják-e a 11,7 százalékos csökkentési célt. A számítás alapja többek között az energiaintenzitáson, az egy főre jutó GDP-n, a megújuló energiaforrások terén való előrelépésen, valamint az energiamegtakarítási potenciálon alapul – áll az uniós közelményben.
A végsőenergia-fogyasztásra vonatkozó éves energiamegtakarítási cél 2024 és 2030 között fokozatosan nőni fog. A tagállamok gondoskodni fognak arról, hogy ebben az időszakban átlagosan évente a végsőenergia-fogyasztás 1,49 százalékának megfelelő új megtakarítást érjenek el úgy, hogy fokozatosan előrehaladva a megtakarítás 2030. december 31-én elérje az 1,9 százalékot.
Az új szabályok értelmében a közszférára egyedi kötelezettségek vonatkoznak, amelynek értelmében az ágazatnak évente 1,9 százalékkal kell csökkentenie energiafogyasztását. Ebbe nem számít bele a tömegközlekedés és a fegyveres erők energiafogyasztása. Ezenfelül a tagállamoknak minden évben fel kell újítaniuk a közintézmények tulajdonában lévő épületek teljes alapterületének legalább 3 százalékát – tették hozzá.
Az irányelv kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.
Az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat több más javaslattal együtt az Irány az 55%! nevű intézkedéscsomag része, és az EU éghajlatvédelmi átállásának energiaügyi aspektusaival foglalkozik. Az intézkedéscsomag célja, hogy az EU éghajlat- és energiapolitikai jogszabályi keretét összhangba hozza az EU 2050-re teljesíteni tervezett klímasemlegességi célkitűzésével, valamint azzal az uniós céllal, hogy 2030-ra az 1990-es szintekhez képest legalább 55 százalékkal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
