Magyar támadásról vizionált egy ukrán képviselő

  • narancs.hu
  • 2022. július 16.

Külpol

Maxim Buzsanszki Telegram-bejegyzése szerint Szijjártó Péternek meg kellene magyaráznia, mire gondolt, amikor a kárpátaljai magyar kisebbség megvédéséről, kimenekítéséről beszélt.

A kárpátaljai magyar lakosság védelmében Magyarország katonákat küldhet Ukrajna területére – ezt írta Maxim Buzsanszki ukrán országgyűlési képviselő a Telegram-csatornáján. A bejegyzést egy orosz hírportál, a Moszkovszkij Komszomolec idézte, ott pedig az Index vette észre

A Moszkovszkij Komszomolec emlékeztet arra, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a minap mondott olyat, hogy a magyar kormánynak „vannak forgatókönyvei a katonai szükséghelyzetre a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében”.

A kárpátaljai magyar kisebbség biztonságáról tényleg beszélt a magyar külügyminiszter, és nem fogalmazott egyértelműen, amikor forgatókönyveket említett arról,  „mit lehet tenni a Kárpátalján élő 150 ezres magyarság kimentése, megvédése érdekében”, de arról mindenesetre nem beszélt, hogy a magyar katonaság átlépné a határt. Arról igen, hogy Magyarország közvetítene a béketárgyalásban, és továbbra is fogadja a háborús menekülteket.

Buzsanszki képviselő most azt írta, magyarázatra szorulnak Szijjártó szavai. Az ukrán külügyminisztériumnak meg kellene kérdeznie a magyar féltől, ki és hogyan tervezi a magyar kisebbség megmentését Ukrajnában. Szerinte az ukrán kormánynak fel kell hívnia a magyar kormány figyelmét arra, hogy amit Szijjártó mondott, az sérti Ukrajna szuverenitását.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.