Miközben Németországban és az egész világon mindenki azt elemzi, hogy mit jelent és milyen következményekkel jár a szélsőjobb áttörése a hétvégi választásokon, maga az Alternatíva Németországnak (AfD) a győzelem után azonnal válságba zuhant.
A beszámolók szerint Frauke Petry Drezdában ismertette, hogy lemond a szászországi tartományi gyűlés (Landtag) AfD-frakciójának vezetői tisztségéről. Vele tart a képviselőcsoport helyettes vezetője és a frakcióigazgató is. Hozzátette, hogy a pártból is távozik majd. A kilépés pontos időpontjáról nem beszélt, és azt sem közölte, hogy tervezi-e egy új párt megalapítását – írja az MTI.
| ||
A Rheinische Post értesülése szerint elhagyja a pártot férje, Marcus Pretzell is, aki eddig az AfD Észak-Rajna-Vesztfália tartományi szervezetét és az ottani Landtagban működő AfD-frakciót vezette. Vele tart az egyik képviselő is, a 16 tagú frakció létszáma így két fővel csökken. Sajtóértesülés szerint szakad a párt Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi frakciója is, az Ostsee Zeitung úgy tudja, hogy a schwerini Landtag 18 tagú AfD-frakciójából négyen lépnek ki.
Az AfD a 16 tartomány közül 13-ban rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel, és a vasárnapi választáson a szövetségi parlamentbe (Bundestag) is bejutott, a szavazatok 12,6 százalékával a harmadik legnagyobb erőként debütál.
Frauke Petry a Bundestag-választáson egyéni mandátumot szerzett, a szászországi AfD pedig szövetségi összevetésben a legjobban teljesített, a szavazatok 27 százalékát összegyűjtve valamennyi vetélytársát megelőzte. Azonban a társelnök hétfőn bejelentette, hogy tartalmi nézeteltérések miatt nem csatlakozik pártja képviselőcsoportjához a szövetségi parlamentben. Kifejtette, hogy az AfD-nek "konzervatív reálpolitikát" kell folytatnia, és azon kell dolgoznia, hogy kormányképessé váljon és hatalomra kerüljön a következő Bundestag-választáson.
Mint mondta, az AfD szavazóinak kétharmada csupán a többi párttal szembeni elégedetlenségből, tiltakozásból szavazott rájuk, és nem az AfD programja miatt. Egyedül "protesztszavazókra" pedig nem lehet felépíteni a "konzervatív újrakezdés" politikáját, amelyre Németországnak szüksége van.
Frauke Petry hónapok óta egyre inkább elszigetelődött pártjában, ezt mutatja, hogy az áprilisi programalkotó kongresszus elutasította Frauke kezdeményezését, miszerint az AfD-nek a rendszerkritikus, "fundamentális ellenzékiség" helyett a "reálpolitika" irányát kell követnie, hogy középtávon koalícióképessé váljék.
Az AfD-nek - a távozó társelnököt nem számítva - 93 tagú frakciója lesz a 709 fős Bundestagban. A képviselőcsoport kedden kezdte el kétnaposra tervezett alakuló ülését. Frakcióvezetőnek várhatóan a párt kampányát úgynevezett csúcsjelölti tisztségben vezető két politikust, Alice Weidelt és Alexander Gaulandot választják meg. Ők az ülés előtt azt mondták, egyelőre nem tudják, hogy bárki követi-e Frauke Petry példáját, de nem számítanak erre.
(MTI)
| Mit tud ez az AfD? A választások előtti elemzésünkben ezt írtuk: „jövő héttől a 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) hoz majd teljesen új színt a német képviselőházban. A pártot az Európai Unió és különösen az euró bírálata emelte fel a görögök okozta pénzügyi válság idején, és újabb lökést adott neki Merkel döntése a menekültek beengedéséről. Az AfD jóval 10 százalék fölötti szárnyalását azonban megtörte, hogy a kancellárnak sikerült helyesbítenie nagylelkűségi rohamát: a megszokott szintre szorította vissza a bevándorlást, és hihetően ábrázolta, hogy a már itt lévőket erőteljes integrációs kúrára fogják. Az AfD harmadik aduja a népieskedés, a néptől állítólag eltávolodott politikai elit és az úgymond hazugságra specializálódott média bírálata.” |
