Merkel: örök kötelesség, hogy a nácik áldozataira emlékezzünk

  • narancs.hu
  • 2021. május 8.

Külpol

A kancellár a második világháború európai befejeződésének 76. évfordulóján nyomatékosította a felelősséget.

Véget nem érő, örök kötelesség a nácik áldozataira emlékezni – emlékezett meg a második világháború európai befejezésének 76. évfordulójáról szóvivője útján szombaton Angela Merkel német kancellár.

"1945. május 8. a felszabadulás napja. Ezzel véget ért a náci diktatúra és az a civilizációs törés, amelyet a soá jelentett" – tudatta a kancellár üzenetét Steffen Seibert a Twitteren.

"Továbbra is örök felelősségünk, hogy életben tartsuk azoknak a millióknak az emlékét, akik a nemzetiszocialista zsarnokság évei alatt veszítették életüket" – nyomatékosította a német kormány vezetője.

Frank-Walter Steinmeier német államfő szintén az emlékezés fontosságát hangsúlyozta. "A nácizmussal és az igazságtalanság és a bűn emlékével szembenézni nem gyengíti a demokráciánkat, hanem éppen ellenkezőleg, megerősíti ellenállóképességét" – fogalmazott a Német Szövetségi Köztársaság elnöke.

A náci Németország 1945. május 8-án feltétel nélkül letette a fegyvert a nyugati szövetségesek előtt, s ezzel az európai hadszíntéren befejeződött a világ eddigi legpusztítóbb háborúja, amelyben legalább 70 millió ember veszítette életét. A soá, vagyis a holokauszt a nácik által "a zsidó kérdés végső megoldására" kitervelt, ipari léptékű tömeggyilkosság volt, amelyben legkevesebb hatmillió zsidó embert öltek meg, elpusztítva az európai zsidóság jelentős részét.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.