Nyolcmilliárd forint értékben ajándékoztunk el lélegeztetőgépeket

  • narancs.hu
  • 2021. május 9.

Külpol

A kormány 425 gépet adott ajándékba, de egyet sem értékesített.

A koronavírus-járvány alatt Magyarország összesen 16 ezer lélegeztetőgépet vásárolt szerte a világból összesen 300 milliárd forintért, azaz darabonként csaknem 19 millióért, ebből a készletből ajándékozott el a magyar kormángy több százat, számolt be az RTL Klub szombati Híradója.

A gépek egy része egy gödöllői raktárban áll, a HVG korábbi információi szerint a tárolásuk havonta 90 millió forintba kerül. 

Innen a magyar kormány szállított lélegeztetőgépet Csehországba, Felvidékre, Kárpátaljára, a Vajdaságba, Boszniába, Libanonba, Jordániába, Kirgizisztánba és Ugandába.

A tévécsatorna összesen 425 elajándékozott lélegeztetőgépet számolt össze, ami átlagos beszerzési árral, 19 millió forinttal számolva körülbelül 8 milliárd forintos ajándékot jelent. 

A lélegeztetőgépekből Magyarország nem értékesített egyet sem. 

 

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.