Orbán kottájából játszik Netanjahu az izraeli média szerint

  • narancs.hu
  • 2023. február 8.

Külpol

A mű címe: Hogyan teremtsünk autokráciát.

Az utóbbi héten több izraeli médium is Magyarországgal foglalkozott.

Ennek elsősorban az az oka, hogy – mint az MTI is beszámolt róla – Izraelben a régi-új miniszterelnök, Benjamin Netanjahu és Jarív Levin igazságügyi miniszter szeretné megreformálni az igazságszolgáltatást.

Gali Baharav-Miara izraeli államügyész száztizenkét oldalas szakvéleménye szerint a kormány javasolta jogi változtatások az igazságszolgáltatásban kárt okoznának a demokratikus jogrendben szükséges fékek és ellensúlyok rendszerében Izraelben, korlátlan kormányzati hatalomhoz vezetnének.

Az államügyész azt mondta, „a javasolt rendszer tulajdonképpen a kormány képviselőinek és a koalíciós többségnek az ellenőrzését biztosítja az igazságszolgáltatás felett. Ez súlyosan sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, valamint szakmaiságát”.

A kormány által tervezett változtatások ellen az utóbbi hetekben szombat esténként országszerte tömegtüntetéseket tartottak.

A magyar nyelvű Izraelinfo írása szerint egy kereskedelmi tévécsatorna esti aktuálpolitikai műsorában arról szólt a beszélgetés, hogy korábban Magyarországon is hozzáfogtak a bírósági rendszer átalakításához, és most az új izraeli kormány Orbán Viktor kottájából játszik, a műnek pedig az a címe, Hogyan teremtsünk autokráciát.  Megemlékeznek arról, mely izraeli kormánypárti politikusok jártak Magyarországon az utóbbi időben, így Jair Netanjahu, akinek budapesti előadását, és megjegyzését arról, hogy a sorosozás nem antiszemitizmus, a magyar sajtó is dokumentálta

Simor András, a Nemzeti Bank korábbi elnöke pedig a legnagyobb izraeli online lap, a Yediot Aharonot (Ynet) gazdasági portáljának, a Calcalist-nak nyilatkozott a magyar kormány működéséről. Simor többek között arról beszélt, ha Benjamin Netanjahu tényleg Orbán Viktort fogja utánozni, minden független szervezetet és fontos pozíciót uralni szeretne az országban, és igyekszik elhallgattatni a kritikus hangokat. 

A Haaretz nevű lap pedig többek között Hetényi Zsuzsanna irodalomtörténészt, műfordítót szólaltatta meg, aki arra figyelmezteti az izraelieket, ne hagyják, hogy a kormányuk párhuzamos intézményeket hozzon létre, és azt se, hogy kézhez vegye az iskolákat, érjék el, hogy a tananyagok független szakértők felügyelete alatt maradjanak.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.