Orbán meghívta Erdoğant

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. június 25.

Külpol

Győzött Erdoğan, aki első beszédében Szíria felszabadításáról beszélt. Orbán sietve gratulált.

Szíria „felszabadításának” a folytatását, és a terrorizmus elleni további küzdelmet ígérte hétfőn választási győzelme utáni első beszédében Recep Tayyip Erdoğan újonnan megválasztott török államfő. „Meg fogjuk szabadítani Szíria földjét a terroristáktól, hogy visszatérhessenek oda szíriai vendégeink” – mondta Erdoğan a Törökországban tartózkodó mintegy hárommillió szíriai menekültre utalva.

Az elnök a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai székházának balkonjáról elmondott beszédében jelezte: már a következő naptól hozzáfog választási ígéreteinek teljesítéséhez. Erdoğan szerint – aki a választás után rögtön életbe lépő elnöki rendszer irányítója lesz mostantól – a választásokon a demokrácia aratott győzelmet, utalva a rendkívül magas, 80 százalék feletti részvételi arányra.

Orbán Viktor miniszterelnök az elsők között gratulált Erdoğannak Törökország elnökévé történt újraválasztásához. Levelében a magyar kormányfőr arról biztosította a török elnököt, hogy kormánya "az elkövetkezendő időszakban is elkötelezetten fog dolgozni kétoldalú kapcsolataink további fejlesztése érdekében mind a gazdasági és kereskedelmi, mind pedig az oktatási és kulturális együttműködés területén". Majd azzal zárta sorait, hogy reméli, minél előbb sor kerülhet a török elnök korábbról elhalasztott magyarországi látogatására.

Erdoğan győzelmét hétfőre virradóra a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) is megerősítette. A szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása alapján a hivatalban lévő államfő a voksok 52,4 százalékát szerezte meg a Törökországban vasárnap tartott, előre hozott elnökválasztáson. Pártja is az első helyen végzett.

A Haber Türk televízió jelentése szerint Erdoğan győzelmét elismerte legfőbb riválisa, Muharrem Ince, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje. Erdoğan egyébként a hivatalos eredményt és az elismerést meg sem várva már korábban – a nem hivatalos eredmények alapján – bejelentette önnön győzelmét, ezt a „sietséget” azonban elfogadhatatlannak minősítette Bülent Tezcan, a (CHP) szóvivője.
A választási tanács hétfői bejelentése szerint a hivatalban lévő államfőt, Erdoğant az elnökválasztáson Muharrem Ince 30,76 százalékkal követi. Mögöttük Selahattin Demirtas, a Kurdbarát Népek Demokratikus (HDP) börtönben ülő egykori társelnöke 8,4, majd Meral Aksener, a Jó Párt (IP) jelöltje sorakozik 7,39 százalékkal végzett. A két utolsó helyen álló jelölt együttesen alig haladja meg az 1 százalékot.
A csaknem 60 millió szavazásra jogosult állampolgár rendkívül nagy arányban járult az urnákhoz, az elnökválasztáson 88,14 százalék, a parlamenti választáson 87,28 százalék. A parlamenti választásokon a szavazatok 99,8 százaléka alapján Erdoğan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) által alkotott „Népszövetség” nevű pártszövetség a szavazatok 53,6 százalékát mondhatja magáénak, így 342 mandátumot kaphat a 600-ból az egykamarás parlamentben. Ezen belül az AKP 42,42 százalékot (293 parlamenti helyet), az MHP pedig 11,17 százalékot (49 mandátumot) szerzett.

Erdoğan erősen vitatott kormányázásáról és külpolitikájáról a Magyar Narancs néhány hónapja foglalkozott részletesen.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.