A migrációs csúcson Merkel és Macron is arról beszélt, nem feltétlenül kell minden tagállam a migrációs kérdés rendezéséhez

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. június 24.

Külpol

Ha nem egyezik meg mind a 28 uniós ország, külön megállapodások jöhetnek.

Az európai megoldás megvalósulásáig két- és háromoldalú megállapodásokra van szükség az illegális bevándorlás ellen – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben a vasárnapi migrációs minicsúcs kezdete előtt.

A német kancellár reményét fejezte ki, hogy az egyes EU-tagállamokkal már a napokban születhetnek olyan egyezségek, amelyek korlátozni fogják a Németország felé tovább vándorló menedékkérők számát. Hangsúlyozta: a kulcskérdés e tekintetben, hogyan lehet ezt tisztességesen és egymást kompenzálva megvalósítani.

Merkel elismerte, hogy a június 28–29-i uniós csúcsig nem várható áttörés a migrációs kérdésekben, ezért most két- vagy háromoldalú alkukkal próbálnak meg egymásnak segíteni, illetve áthidaló megoldást találni. Mint mondta, a mostani nem hivatalos minicsúcson mindenekelőtt az uniós külső határok jobb védelmét és az Európai Unióba irányuló illegális migráció csökkentését készülnek megvitatni.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök közölte, hogy teljesen új, paradigmaváltást tartalmazó javaslatot készül ismertetni a minicsúcson az illegális migráció megfékezésére. Az Európai Többszintű Migrációsügyi Stratégiának nevezett dokumentum szerinte hat feltételt és tíz célkitűzést tartalmaz. A felvetés az úgynevezett dublini menekültügyi rendszer meghaladását célozza. „Ne feledjük el, hogy az a szabályozás vészhelyzeti logikán alapszik, míg valójában a problémát strukturálisan szeretnénk megoldani. A közvélemény ugyanis ezt követeli tőlük” – tette hozzá.

Emmanuel Macron francia államfő szerint az EU politikai válságot él át a migrációs helyzet miatt, ezért az migrációs együttműködés megvalósulhat 28 uniós tagországgal, vagy kevesebbel. Hozzátette: szükséges az együttműködés az EU-n kívüli harmadik államokkal is a menekülthullám feltartóztatása érdekében, valamint elengedhetetlen a másodlagos migrációnak, vagyis a menedékkérők uniós tagállamok közötti mozgásának a hatékonyabb feltartóztatása is.

Lars Lökke Rasmussen dán miniszterelnök szintén a nem hivatalos minicsúcs kezdete előtt arról szólt, hogy az EU intézkedéseinek hála a Dániába irányuló menedékkérők száma kilenc éve nem látott mértékűre csökkent.

Pedro Sanchez spanyol kormányfő elmondta: elkötelezett az európai megoldás mellett.

Xavier Bettel luxemburgi kormányfő kijelentette: a minicsúcs nem arról szól, hogy Merkel kancellár akar maradni, hanem európai problémák megoldásáról. Leszögezte: a migrációs nyomásnak nincsenek egyoldalú nemzeti megoldásai, ez egy európai probléma.

„Belgium számára az fontos, hogy ellenőrzés alatt legyenek az Európai Unió külső határai. Ez az előfeltétele az emberek biztonságos és szabad mozgásának a schengeni övezetben. A második legfontosabb kérdés ma, hogy tisztázzuk, mik a feltételei a lehetséges hotspotoknak és (migránsokat) fogadó központoknak, összhangban a nemzetközi joggal. A harmadik téma pedig az, hogy nagyon fontos megállapodni Dublinról a szolidaritás és felelősség biztosítására” – mondta Charles Michel belga miniszterelnök.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.

Aktívan és örömmel

Július óta központi raktárból biztosítják az anyagellátást a hazai kórházak számára. A miniszterelnöki vő logisztikai cége is részese az üzletnek. Az elvileg a kórházi adósságok csökkentését szolgáló változtatás azzal járhat, hogy egyes intézményeknek nőnek a költségei.