Rácz András: Magyarországot kihagyják az új európai együttműködésből, az Orbán-kormány még örül is ennek

  • narancs.hu
  • 2025. március 2.

Külpol

A biztonságpolitikai szakértő a Zelenszkij-Trump találkozó hatásait elemezte, némi magyar szomorúsággal leöntve.

A poszszovjet térséggel foglalkozó történés és biztonságpolitikai szakértő, Rácz András az elmúlt napokban megszokottnál higgadtabb hangvételű írásban elemezte a pénteki Trump-Zelenszkij találkozót. Rácz szerint még mindig valószínű, hogy születik valamilyen megállapodás az Egyesült Államok és Ukrajna közt, azt pedig kifejezetten jó hírnek gondolja, hogy

Európában már értik és keresik a megoldást, viszont ebből a körvonalazódó együttműködésből kimaradnak az olyan problémás országok, mint Magyarország és Szlovákia. 

Még mindig valószínű, hogy a végén lesz valamilyen megegyezés az Egyesült Államok és Ukrajna között, hiszen ez mindkettejüknek érdeke, de ettől még a régi világrend végetért, Európának nagyrészt magának kell a jövőben gondoskodnia a biztonságáról - írja a péntek Trump-Zelenszkij tanulságait levonó posztjában Rácz András. “Ezzel kis országként egyedül maradunk egy olyan világban, ahol a nagyhatalmak erővel érvényesítik az érdekeiket” - írta Rácz.

A 12 pontból álló bejegyzés szerint “ az  Egyesült Államok éppen megszűnik Európa kiszámítható partnere és szövetségese lenni”, ehhez pedig alkalmazkodni kell.

Hozzátette, a történelem tele volt rettenetesen sikerült diplomáciai találkozókkal, ez a washingtoni “csak abban különbözött, hogy mindez élő, egyenes adásban történt - de tartalmilag valójában nem volt rendkívüli.”

Ezzel együtt Rácz szerint már világos, hogy a Trump-adminisztráció „teljesen kiszámíthatatlan, inkoherens, egyértelműen személyeskedő, sokszor amatőr”. Utóbbira példaként hozza fel, hogy a pénteki fehér házi sajtótájékoztatóra az orosz állami TASSZ tudósítója úgy is be tudott jutni, hogy nem hívták meg - ami Rácz szemében azt mutatja, hogy „a MAGA-s csapat láthatóan a Fehér Házat is képtelen egyelőre normálisan működtetni”.

Konkrétan az amerikai-ukrán tárgyalásokról ezt elemezte ki: 

„Az ukránokkal Scott Bessent pénzügyminiszter által aláíratni próbált nyersanyag-kitermelési megállapodásban Kijev nem kapott volna semmit, tényleg semmit - az amerikai narratíva ugyanis az volt, hogy ez a megállapodás a KORÁBBAN MÁR ODAADOTT amerikai fegyverek ellenértéke, noha a korábbi megállapodásban semmiféle ellenértékről vagy kompenzációról nem volt szó (ezért hívják katonai segélynek, nem kölcsönnek).”

Külön kitér a magyar kormány produkciójára is: „A magyar kormány példátlan vaksággal még örül is annak, amit a Trump-adminisztráció csinál - noha a történelemből éppenséggel mi is megtanulhattuk, hogy kis országként egyedül maradni olyan világban, ahol a nagyhatalmak erővel érvényesítik az érdekeiket, ritkán szerencsés. Hogy az Orbán-kormány mindezt ideológiai megfontolásokból, nettó ostobaságból csinálja, vagy esetleg a vezetés egy része mostanra orosz ügynök, a várható végeredmény szempontjából mellékes. A várható végeredmény ugyanis jelenleg az, hogy Magyarország teljes gázzal robog egy zsákutcában befelé.”

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.