Trump örökre kitelepítené a palesztinokat a Gázai övezetből

  • narancs.hu
  • 2025. február 10.

Külpol

Trump úgy képzeli el, hogy "valahol a közelben" új helyet építenének a palesztinoknak, ami sokkal jobb lenne a Gázai övezetnél, ezért nem is akarnának oda visszamenni. 

Már a múlt héten arról beszélt Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államoknak át kellene vennie az irányítást a Gázai övezet felett, felügyelnie a térség újjáépítését, előtte azonban kitelepítené a palesztinokat a területről. Később azt is mondta, hogy megvenné és birtokolná a Gázai övezetet, bár azt nem árulta el, hogy kitől akarná megvenni. 

Trump most a Fox Newsnak adott interjújában beszélt a vonatkozó terveiről, például arról, hogy a Gázai övezetben élő kétmillió palesztint tényleg kitelepítené a területről, ráadásul úgy, hogy oda soha nem térhetnének vissza – írja a BBC

Trump az interjúban – amelyből egyelőre csak részleteket közöltek, a teljes felvételt hétfő este fogják levetíteni – azt mondta, a palesztinoknak nem lenne joga visszatérni az övezetbe, "mert sokkal jobb lakásuk lesz" máshol, majd hozzátette, "egy állandó helyet" építenének nekik, "gyönyörű közösségeket". 

"Lehet öt, hat, lehet kettő. De biztonságos közösségeket fogunk építeni, egy kicsit arrébb, mint ahol vannak, ahol ez a sok veszély van. Addig is az enyém lenne" – fogalmazott Trump, aki ezzel ellentmondott saját külügyminiszterének, Marc Rubiónak, aki korábban az elnök terveivel kapcsolatban arról beszélt, hogy a palesztinokat csak időlegesen, az újjáépítés idejére akarnák kitelepíteni a Gázai övezetből. 

Trump azt is mondta, hogy a Gázai övezet újjáépítése a jövő ingatlanfejlesztése, de ha a palesztinok visszatérhetnének, akkor évekbe telne, mielőtt nekiláthatnának, mert nem is lakható a terület. Azt is mondta, hogy szerinte Jordániával és Egyiptommal is össze tudna hozni egy megállapodást, mondván amúgy is dollármilliárdokat adnak nekik évente.

Korábban arról is beszélt, hogy a Gázai övezetben az Egyesült Államok általi megvétele után részeket adnának a közel-keleti országoknak fejlesztésre. Azt is mondta, szerinte a palesztinok csak azért vannak a Gázai övezetben, mert nincs alternatívájuk, hogy máshova menjenek.

Trump ötleteire az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu meglehetősen fogékony, ő a hétvégén arról beszélt, hogy Trump egy teljesen új vízióval állt elő, ami jobb Izraelnek, amiről tárgyalnak, és ami számos lehetőséget nyitna Izrael előtt. Netanjahu egy interjúban egy lehetséges palesztin állam létrehozásával kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy Szaúd-Arábiában jó sok földterület van – ezzel egyiptomi, jordán és szaúdi tiltakozást is kiváltva. 

Egyiptom és Jordánia vezetői élesen elutasították Trump terveit is, és arra vonatkozó kéréseit is, hogy fogadjanak be gázai menekülteket. Trump viszont kedden kedden Washingtonban találkozik a jordán királlyal, és állítólag az egyiptomi elnökkel és a szaúdi koronaherceggel is hamarosan lesz majd megbeszélése. 

A Palesztin Hatóság leszögezte, hogy a palesztin népnek és a földjének jogai nem eladóak, nem valók alkudozásra vagy cserére, szerintük Netanjahu próbálja ezzel a saját bűneit elfedni. A Hamász egy politikai tisztviselője abszurdnak nevezte Trump szavait, amelyek szerinte Palesztinával és a régióval kapcsolatos mély tudatlanságról árulkodtak. A Hamász egyébként épp hétfőn függesztette fel az izraeli túszok szabadon bocsátását arra hivatkozva, hogy Izrael megsértette a tűzszüneti egyezményt

Olaf Scholz német kancellár a hétvégén botránynak nevezte Gázai övezettel kapcsolatos Trump tervét, szerinte Egyiptom és Jordánia is azon a véleményen van, hogy egy népesség kitelepítése elfogadhatatlan és a nemzetközi joggal ellentétes. 

Az ENSZ szintén arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi jog szigorúan tiltja civilek bármilyen erőszakos kitelepítését egy megszállt területről, ez ugyanis egyenlő az etnikai tisztogatással. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.