Venezuela el akarja adni 15 tonnás aranytartalékát az Arab Emírségeknek

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. február 1.

Külpol

A súlyos gazdasági válsággal küzdő Venezuela így tartaná fenn a fizetőképességét.

A napokban15 tonnás aranytranzakciót készül végrehajtani Venezuela, eladja a központi bankjában őrzött tartaléka egy részét az Egyesült Arab Emírségeknek – közölte egy névtelenséget kérő tisztségviselő a Reuters hírügynökséggel. Szerinte a cél az, hogy a súlyos gazdasági válsággal küzdő Venezuela fenntarthassa fizetőképességét. A nemesfém ellenértékét a latin-amerikai ország euróban kérte. A caracasi vezetés tervei szerint összességében 29 tonna aranyat értékesítenének február végéig. Novemberi adatok szerint Venezuela összesen 132 tonna aranytartalékkal rendelkezik központi bankja széfjeiben és letétben az angol központi banknál.

A Bloomberg hírügynökség a hét végén jelentette, hogy Nicolás Maduro elnök mintegy 1,3 milliárd dollár értékű aranyat akart kivenni az angol központi bankból, de a bank vezetői ezt megtagadták tőle. De a venezuelai aranytartalékok kiárusítása már elkezdődött, január 26-án 3 tonna nemesfémet adtak el – jegyezte meg a nyilatkozó tisztségviselő. Hozzátette, tavaly 900 millió dollár értékben finomítatlan aranyat adtak el Törökországnak és az Egyesült Arab Emírségeknek.

A Reuters brit hírügynökség már korábban megjegyezte, hogy Nicolás Maduro kormányának az olajkitermelés csökkenése, valamint a legújabb amerikai szankciók miatt komoly nehézségei vannak a Venezuelába hatalmas összegeket befektető Kína és Oroszország által nyújtott kölcsönök visszafizetésével.

Gyanús repülők érkeztek Venezuelába

Erre tekintettel – vélte a Reuters – megfigyelők azt találgatják, hogy az orosz Nordwind Airlines egy Boeing 777 típusú utasszállítójának Moszkvából Caracasba érkezése vajon annak a jele-e, hogy a Maduro-kormány elkezdte az ország aranytartalékait kivinni külföldre. A hírügynökség hozzátette, hogy bár az orosz utasszállító szerdán elhagyta Venezuelát, közben érkezett egy Boeing 757-es orosz teherszállító repülőgép a caracasi repülőtérre.

A latin-amerikai országban hatalmi harc zajlik Maduro és a magát a múlt héten Venezuela ideiglenes elnökévé nyilvánító Juan Guaidó között.

A világ kormányai megosztottak Guaidó személyének elismerésében: míg Oroszország mellett Kína és például Törökország is Madurót támogatja, addig az Egyesült Államokkal az élen seregnyi – köztük számos latin-amerikai – ország az ellenzéki politikust ismerte el új elnöknek. Akadnak egyelőre semleges álláspontra helyezkedő államok is.

Marco Rubio republikánus szenátor csütörtökön Twitter-üzenetben figyelmeztette az emírségek washingtoni nagykövetségét, hogy szankciós listára kerülnek azok, akik venezuelai aranyat szállítanak ki a latin-amerikai országból.

"Orbán Viktor leszögezte: Magyarország a spanyol Néppárt álláspontját osztja" – közölte a miniszterelnök sajtófőnöke. Bár a Fidesz még csak véletlenül sem azt hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök Putyinnal és Erdogannal szemben Macronnal és Merkellel van egy véleményen egy fontos nemzetközi kérdésben, ettől még így van: Magyarország is hajlandó Guaidót ideiglenes elnökként elismerni.

Maduro ellenfele üzent az oroszoknak és Kínának: jobban járnának egy kormányváltással

A venezuelai kormányváltás az ország két legjelentősebb külföldi hitelezője, Oroszország és Kína számára is kedvező lenne – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek adott interjúban Juan Guaidó, aki az ország ideiglenes államfőjének kiáltotta ki magát.

"Oroszország és Kína érdekét is az ország stabilitása és a kormányváltás szolgálná a legjobban" – hangsúlyozta Guaidó. "Maduro nem védi Venezuelát, nem védi senki befektetéseit, és nem jó üzlet Moszkva és Peking számára sem" – tette hozzá az ellenzéki politikus. Juan Guaidó kijelentette, az általa vezetett kormány jót áll az országgal szembeni követelésekért.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.