Kultúra

A három fiatal kutató új könyvében (A tudomány határai; Typotex Kiadó) azt feszegeti, hogy milyen demarkációs kritériumokat lehet szabni a tudomány és a nem tudomány között. Mint szavaikból kiderül, nem is oly egyszerű semleges döntőbírónak lenni a rendre kiújuló határvitákban, s hogy a nyilvánvalónak tűnő igazságok sem maguktól értetődőek. Barotányi Zoltán

Lehet, hogy épp a közelben voltunk, amikor ez megesett, de az is lehet, hogy csak egy magyar vígjátékból vesszük. A frissen bemutatott ebédvendég (apuka, kérem, hadd mutassam be a lovagomat, nagyon rendes fiú ám a pubi) a jó benyomás kedvéért viccet mesél; bűn rosszat.

Hogy az állítólagos nőideál, a begyes szőke Playboy-nyuszi nem egyéb, mint egy B-kategóriás sci-fi jól sikerült digitális effektusa, azt sokan sokféleképp próbálták már a világ elé tárni. Egy szappanmárka hétköznapi nőket retusált kedvére valóan hétköznapivá, de alighanem sokan ismerik az olyan videókat is a YouTube-on, amelyek bemutatják, hogyan kell a legismertebb képszerkesztő programmal, a Photoshoppal egy kifejezetten túlsúlyos nő előnytelen fotójából szexi címlaplányt kreálni.

Komoly hiányokat pótolt a francia DACM társulat (báb)előadása, hiszen ma Magyarországon nincs "divatja" a felnőtt bábjátszásnak. Mindemellett a Jerk témájában is merésznek nevezhető: a rendező a hírhedt, punk regényíróként is aposztrofált Dennis Cooper azonos című, valós történeten alapuló kisregényéből építkezett.

Egy John 5-ról szóló kritikát nem árt azzal kezdeni, hogy tisztázzuk: ő volt Marilyn Manson gitárosa. Õ persze nyilván szeretné, ha néhány szólólemez és pár illusztris rocker melletti vendégszereplés után már önmagát adná el a név, de, hogy rögvest az elején el is oszlassuk a kételyeket: erre valószínűleg a büdös életben nem fog sor kerülni.

Eddig is sokat hallottam Krassó Miklós filozófusról (1930-1986), Jávor István dokumentumfilmjének hőséről, de bármilyen legenda élt is bennem, most jelent csak meg "élőben" ez a szókratészi figura. Már érteni vélem Konrád György csodálatát, aki barátként szegődik mellé a Lukács György-szemináriumon.

az idegtépően fiatalon, 1990-ben mindössze negyvennégy évesen meghalt zseniális orosz hegedűművész játssza J. S.

valahogy a szakma zenekara lett kicsit, pedig aki látta őket tavaly a Petőfi-híd tövében, az tudhatja, hogy ez a zenekar hihetetlenül szórakoztató is tud lenni. Itt most Vernon Reid gitáros van elemében: a koncert első felében a számok közötti "konferálásokat" is ő oldja meg, mégpedig a legkézenfekvőbb módon: előrejön, elereszt egy félperces gitárszólót (hátulról beszalad a képzeletbeli road, és megkínálja haboltóval a füstölgő gitárnyakat), kedvesen mosolyogva bezsebeli az ovációt, majd indul a következő dal.

A bécsi akcióművészek - köztük a mára nagyapó korba lépett Hermann Nitsch - a világháború utáni pállott légkörű, osztrák konzervativizmus ellenében léptek fel: a piedesztálra emelt ösztönös és állati testiséggel sokkolták a szemforgatóan hazug nyárspolgárokat. A korábban tevékenysége miatt többször elítélt sztárművész hatvanas évektől megrendezett többnapos, "orgia-misztérium színház" néven futó előadásainak légkörét a Galeria White-ban kiállított fotósorozat tanulmányozása után érzékelhetjük: a fehér ruhában (vagy meztelenül) sürgölődő, állatáldozatot bemutató, beleket trancsírozó, szemmel láthatóan erősen exhibicionista alakok csordája felfokozott hangulatú keresztáldozatot mutat be.

A rock'n'rollerek (közhely)szótárában van egy tökéletesen semmitmondó jelző, a kultikus - nincs is ennél üresebb kifejezés, talán csak a legendás. Mitől lesz egy zenekar kultikus? Itthon attól, hogy néhány évig tizenöt ember előtt játszanak kis klubokban, felvesznek egy "kultikus" lemezt, amire senki sem kíváncsi és szarul is szól, aztán szépen lassan feloszlanak, és így kiérdemlik az obskúrus jelzőt. Hó Márton

Az AC/DC fontos zenekar: annyira fontos, hogy nem is nagyon tudnék mondani olyan kortársukat - talán a ZZ Top és a Rolling Stones kivételével, de ez a kettő is határeset -, akik úgy őrizték meg aréna-zenekari státusukat, hogy közben tökéletesen hűek maradtak ahhoz a stílushoz, amit annak idején elkezdtek játszani. V. Á.

Kellett hozzá vagy nyolc év, ám végül a Blair Witch Project mégiscsak beindított valamit. Divatot akartam írni, de túlzás lett volna, néhány filmről van egyelőre szó csupán, ám figyelemre méltó, hogy Amerika (Matt Reeves: Cloverfield) és Európa (Jaume Balagueró: REC) egyszerre reagál, s hogy e műveket viszonylag számottevő érdeklődés övezi. Meg aztán, látni a hírekben, jön majd lassan a többi is. - greff -

Talán izgalmas filmtörténeti kaland lenne kikutatni, hogy melyik volt az első magyar cseh film, de szerintem nem. A valószínűleg legismertebb ilyen próbálkozás, András Ferenc Veri az ördög a feleségét c. dolga 1977-es... Minek fényében Böszörményi Géza Szívzűrje (1981) vagy Gazdag Gyulától az Elveszett illúziók (1982) kései nevezésnek mondhatók. Mit szólnak Szász Péter Szépek és bolondok c. munkájához? Az 1976-os. De túl szomorú, s nem kívülről, hanem belülről abszurd. Különben is, van sokkal korábbi is ezeknél, Rényi Tamás 1969-es filmje, a Krebsz, az isten nettó cseh új hullámos darab, a Milos Forman Konkursának Balaton külsőre helyezett kiszerelése Kállai Ferenccel (funkcit ad híven). - ts -