bábszínház - GISELE VIENNE: JERK [FASZFEJ]

  • Deres Kornélia
  • 2008. október 23.

Zene

Komoly hiányokat pótolt a francia DACM társulat (báb)előadása, hiszen ma Magyarországon nincs "divatja" a felnőtt bábjátszásnak. Mindemellett a Jerk témájában is merésznek nevezhető: a rendező a hírhedt, punk regényíróként is aposztrofált Dennis Cooper azonos című, valós történeten alapuló kisregényéből építkezett.
Komoly hiányokat pótolt a francia DACM társulat (báb)elõadása, hiszen ma Magyarországon nincs "divatja" a felnõtt bábjátszásnak. Mindemellett a Jerk témájában is merésznek nevezhetõ: a rendezõ a hírhedt, punk regényíróként is aposztrofált Dennis Cooper azonos címû, valós történeten alapuló kisregényébõl építkezett. Ennek középpontjában a "houstoni tömegmészárlás" néven emlegetett sorozatgyilkosság egyik résztvevõjének (David Brooks) önterápiája áll, aki a bábmûvészet segítségével próbálja elmesélni addigi tapasztalatait a bûn iránti vágyról, a gyilkosságok pontos elkövetésén át a megcsömörlésig.

Steril és klausztrofób térben ül a darab tulajdonképpeni egyetlen szereplõje, akit a fiatal bábmûvész, Jonathan Capdeville játszik. Õ Brooks, ugyanolyan színész (ahogyan õ mondta: "a Brooksot megszemélyesítõ bábfigura"), mint bemutatott kesztyûbábjai, amik (akik?) közremûködésével lineáris idõrendben kísérli meg el- és újrajátszani a kínzásokat, gyilkosságokat. Bár alapvetõen bábelõadásról van szó, Vienne bátran keveri a különbözõ "anyagokat", így a történet egyes részleteinek átadása papíron történik: mindenki a kapott füzetbõl olvas el két novellát. Sajnos mintha pont ezek a "holtpontok" akasztották volna kicsit meg az elõadás lendületét. Capdeville-t mindenesetre méltán mondják zseniálisnak: fegyelmezett játéka hátborzongató. A bábmozgások sokszor nem látványosak, inkább a hangra helyezõdik a súly. Különösen igaz ez az elõadás második felében, amikor a bábok már a színész elõtt hevernek, õ maga pedig hasbeszéléssel játssza el a még hátralévõ jeleneteket: Brooks egyre erõsödõ féltékenységét társa, Wayne iránt és az utolsó gyilkosságot. A közönség - már az a része, amelyik nem hagyta ott az elõadást, morális befogadóképességének korlátaira hivatkozva - egy témában és technikában is rendhagyó, sokkoló one man show-t láthatott. Remélhetõleg nem utoljára.

MU Színház, október 13.

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.