bábszínház - GISELE VIENNE: JERK [FASZFEJ]

  • Deres Kornélia
  • 2008. október 23.

Zene

Komoly hiányokat pótolt a francia DACM társulat (báb)előadása, hiszen ma Magyarországon nincs "divatja" a felnőtt bábjátszásnak. Mindemellett a Jerk témájában is merésznek nevezhető: a rendező a hírhedt, punk regényíróként is aposztrofált Dennis Cooper azonos című, valós történeten alapuló kisregényéből építkezett.
Komoly hiányokat pótolt a francia DACM társulat (báb)elõadása, hiszen ma Magyarországon nincs "divatja" a felnõtt bábjátszásnak. Mindemellett a Jerk témájában is merésznek nevezhetõ: a rendezõ a hírhedt, punk regényíróként is aposztrofált Dennis Cooper azonos címû, valós történeten alapuló kisregényébõl építkezett. Ennek középpontjában a "houstoni tömegmészárlás" néven emlegetett sorozatgyilkosság egyik résztvevõjének (David Brooks) önterápiája áll, aki a bábmûvészet segítségével próbálja elmesélni addigi tapasztalatait a bûn iránti vágyról, a gyilkosságok pontos elkövetésén át a megcsömörlésig.

Steril és klausztrofób térben ül a darab tulajdonképpeni egyetlen szereplõje, akit a fiatal bábmûvész, Jonathan Capdeville játszik. Õ Brooks, ugyanolyan színész (ahogyan õ mondta: "a Brooksot megszemélyesítõ bábfigura"), mint bemutatott kesztyûbábjai, amik (akik?) közremûködésével lineáris idõrendben kísérli meg el- és újrajátszani a kínzásokat, gyilkosságokat. Bár alapvetõen bábelõadásról van szó, Vienne bátran keveri a különbözõ "anyagokat", így a történet egyes részleteinek átadása papíron történik: mindenki a kapott füzetbõl olvas el két novellát. Sajnos mintha pont ezek a "holtpontok" akasztották volna kicsit meg az elõadás lendületét. Capdeville-t mindenesetre méltán mondják zseniálisnak: fegyelmezett játéka hátborzongató. A bábmozgások sokszor nem látványosak, inkább a hangra helyezõdik a súly. Különösen igaz ez az elõadás második felében, amikor a bábok már a színész elõtt hevernek, õ maga pedig hasbeszéléssel játssza el a még hátralévõ jeleneteket: Brooks egyre erõsödõ féltékenységét társa, Wayne iránt és az utolsó gyilkosságot. A közönség - már az a része, amelyik nem hagyta ott az elõadást, morális befogadóképességének korlátaira hivatkozva - egy témában és technikában is rendhagyó, sokkoló one man show-t láthatott. Remélhetõleg nem utoljára.

MU Színház, október 13.

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.