dokumentumfilm - "Vagyok, aki vagyok"

  • Kinda Gabriella
  • 2008. október 23.

Zene

Eddig is sokat hallottam Krassó Miklós filozófusról (1930-1986), Jávor István dokumentumfilmjének hőséről, de bármilyen legenda élt is bennem, most jelent csak meg "élőben" ez a szókratészi figura. Már érteni vélem Konrád György csodálatát, aki barátként szegődik mellé a Lukács György-szemináriumon.
Eddig is sokat hallottam Krassó Miklós filozófusról (1930-1986), Jávor István dokumentumfilmjének hõsérõl, de bármilyen legenda élt is bennem, most jelent csak meg "élõben" ez a szókratészi figura. Már érteni vélem Konrád György csodálatát, aki barátként szegõdik mellé a Lukács György-szemináriumon. Vagy Heller Ágnest, aki a munkástanácsok szervezésében részt vevõ Miklós disszidálása után valószínûleg érte vállalta a merész tanúskodást testvére, Krassó György (1932- 1991) perében.

Krassó Miklós látszólag egész életében nem csinált semmit, mûfaja a jegyzet és a beszéd, ám úgy élt, mint aki tudja, hogy az utolsó ítéletkor csak azt kérhetik számon rajta, hogy önmaga volt-e.

Romantikus szerelme 1968-ban született egy Dubcek-párti tüntetésen, és tizenkét évig tartott. Hat óra alatt megtanulta a Koránt, taxiba ült, és a londoni Központi Mecset imámjától megkapta róla a papírt. Áttért a katolikus hitrõl a muzulmánra - szerelembõl. Anyósa vádjaira, miszerint mindenki, akiben egy csöpp zsidó vér van, az cionista, az "ultraasszimiláns családból származó" Krassó Miklósnak az a válasza, hogy õ csak egy palesztin arab lányt akar...

Haldoklásának hatvankét napjában valószínûleg megismétlõdött a szakítás utáni négy hét, amikor semmilyen külvilági ingerre sem válaszolt, csak a belsõ szellemre figyelt. Szervezeti, egyházi értelemben nem vallásos, de hisz a valóság földi és az igazság égi mivoltában. Testvérének, Krassó Györgynek is azt hányja szemére, hogy úgy tesz, mintha hinne, és nem akarja magát elengedni, mert állandóan bizonyítania kell, hogy hisz, ezért csupa ideológia, egy "urbánus népies", aki bálványt csinál a "kültéri népségbõl", egy mártír. A válasz: õ nem ismeri a valóságot, és az ellenvetésekre oda sem figyel.

A filmet azoknak ajánlom, akik a minden mindennel összefügg elv életbe ültetésére kíváncsiak.

Vetítette a Duna Tv

*****

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.