dokumentumfilm - "Vagyok, aki vagyok"

  • Kinda Gabriella
  • 2008. október 23.

Zene

Eddig is sokat hallottam Krassó Miklós filozófusról (1930-1986), Jávor István dokumentumfilmjének hőséről, de bármilyen legenda élt is bennem, most jelent csak meg "élőben" ez a szókratészi figura. Már érteni vélem Konrád György csodálatát, aki barátként szegődik mellé a Lukács György-szemináriumon.
Eddig is sokat hallottam Krassó Miklós filozófusról (1930-1986), Jávor István dokumentumfilmjének hõsérõl, de bármilyen legenda élt is bennem, most jelent csak meg "élõben" ez a szókratészi figura. Már érteni vélem Konrád György csodálatát, aki barátként szegõdik mellé a Lukács György-szemináriumon. Vagy Heller Ágnest, aki a munkástanácsok szervezésében részt vevõ Miklós disszidálása után valószínûleg érte vállalta a merész tanúskodást testvére, Krassó György (1932- 1991) perében.

Krassó Miklós látszólag egész életében nem csinált semmit, mûfaja a jegyzet és a beszéd, ám úgy élt, mint aki tudja, hogy az utolsó ítéletkor csak azt kérhetik számon rajta, hogy önmaga volt-e.

Romantikus szerelme 1968-ban született egy Dubcek-párti tüntetésen, és tizenkét évig tartott. Hat óra alatt megtanulta a Koránt, taxiba ült, és a londoni Központi Mecset imámjától megkapta róla a papírt. Áttért a katolikus hitrõl a muzulmánra - szerelembõl. Anyósa vádjaira, miszerint mindenki, akiben egy csöpp zsidó vér van, az cionista, az "ultraasszimiláns családból származó" Krassó Miklósnak az a válasza, hogy õ csak egy palesztin arab lányt akar...

Haldoklásának hatvankét napjában valószínûleg megismétlõdött a szakítás utáni négy hét, amikor semmilyen külvilági ingerre sem válaszolt, csak a belsõ szellemre figyelt. Szervezeti, egyházi értelemben nem vallásos, de hisz a valóság földi és az igazság égi mivoltában. Testvérének, Krassó Györgynek is azt hányja szemére, hogy úgy tesz, mintha hinne, és nem akarja magát elengedni, mert állandóan bizonyítania kell, hogy hisz, ezért csupa ideológia, egy "urbánus népies", aki bálványt csinál a "kültéri népségbõl", egy mártír. A válasz: õ nem ismeri a valóságot, és az ellenvetésekre oda sem figyel.

A filmet azoknak ajánlom, akik a minden mindennel összefügg elv életbe ültetésére kíváncsiak.

Vetítette a Duna Tv

*****

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.