dokumentumfilm - "Vagyok, aki vagyok"

  • Kinda Gabriella
  • 2008. október 23.

Zene

Eddig is sokat hallottam Krassó Miklós filozófusról (1930-1986), Jávor István dokumentumfilmjének hőséről, de bármilyen legenda élt is bennem, most jelent csak meg "élőben" ez a szókratészi figura. Már érteni vélem Konrád György csodálatát, aki barátként szegődik mellé a Lukács György-szemináriumon.
Eddig is sokat hallottam Krassó Miklós filozófusról (1930-1986), Jávor István dokumentumfilmjének hõsérõl, de bármilyen legenda élt is bennem, most jelent csak meg "élõben" ez a szókratészi figura. Már érteni vélem Konrád György csodálatát, aki barátként szegõdik mellé a Lukács György-szemináriumon. Vagy Heller Ágnest, aki a munkástanácsok szervezésében részt vevõ Miklós disszidálása után valószínûleg érte vállalta a merész tanúskodást testvére, Krassó György (1932- 1991) perében.

Krassó Miklós látszólag egész életében nem csinált semmit, mûfaja a jegyzet és a beszéd, ám úgy élt, mint aki tudja, hogy az utolsó ítéletkor csak azt kérhetik számon rajta, hogy önmaga volt-e.

Romantikus szerelme 1968-ban született egy Dubcek-párti tüntetésen, és tizenkét évig tartott. Hat óra alatt megtanulta a Koránt, taxiba ült, és a londoni Központi Mecset imámjától megkapta róla a papírt. Áttért a katolikus hitrõl a muzulmánra - szerelembõl. Anyósa vádjaira, miszerint mindenki, akiben egy csöpp zsidó vér van, az cionista, az "ultraasszimiláns családból származó" Krassó Miklósnak az a válasza, hogy õ csak egy palesztin arab lányt akar...

Haldoklásának hatvankét napjában valószínûleg megismétlõdött a szakítás utáni négy hét, amikor semmilyen külvilági ingerre sem válaszolt, csak a belsõ szellemre figyelt. Szervezeti, egyházi értelemben nem vallásos, de hisz a valóság földi és az igazság égi mivoltában. Testvérének, Krassó Györgynek is azt hányja szemére, hogy úgy tesz, mintha hinne, és nem akarja magát elengedni, mert állandóan bizonyítania kell, hogy hisz, ezért csupa ideológia, egy "urbánus népies", aki bálványt csinál a "kültéri népségbõl", egy mártír. A válasz: õ nem ismeri a valóságot, és az ellenvetésekre oda sem figyel.

A filmet azoknak ajánlom, akik a minden mindennel összefügg elv életbe ültetésére kíváncsiak.

Vetítette a Duna Tv

*****

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.