A bécsi akciómûvészek - köztük a mára nagyapó korba lépett Hermann Nitsch - a világháború utáni pállott légkörû, osztrák konzervativizmus ellenében léptek fel: a piedesztálra emelt ösztönös és állati testiséggel sokkolták a szemforgatóan hazug nyárspolgárokat. A korábban tevékenysége miatt többször elítélt sztármûvész hatvanas évektõl megrendezett többnapos, "orgia-misztérium színház" néven futó elõadásainak légkörét a Galeria White-ban kiállított fotósorozat tanulmányozása után érzékelhetjük: a fehér ruhában (vagy meztelenül) sürgölõdõ, állatáldozatot bemutató, beleket trancsírozó, szemmel láthatóan erõsen exhibicionista alakok csordája felfokozott hangulatú keresztáldozatot mutat be. A cirkusz, a színház, a misztikus tanok és a keresztény vallás, továbbá a tömegméretû orgia elemeit ötvözõ mûvészi "szekta" megjelenése nem véletlenül háborította fel a katolikus egyházat. Míg egy római templomban a mai napig megcsodálható Bernini XVII. században készült szobra, a Szent Teréz látomása (másként eksztázisa), melyen az aszketikus életmódú fiatal hölgyet éppen az elélvezés pillanatában láthatjuk, az ostyaként megtestesülõ Megváltót tisztelõ spirituális kannibalizmus tagadása, a keresztény hit lényegének feltárása hatalmas pofon lehetett az erkölcsöket bigottan tisztelõ társadalomnak. Míg e fotók még csak-csak megõriznek valamit a misztériumjátékok egyszerre emelkedett és brutális hangulatából, addig Nitsch mûvészi piacra termelt ösztön-"kiömlései", vastag, fröcskölt/kent, vörös és fekete festékréteggel borított képei önálló értéket nem hordoznak. Hasonlóan a kiállításon bemutatott, festõingnek használt, csipkés szélû papi karinghez, egyfajta emlékeztetõk, s egyben - akár Krisztus töviskoronája - relikviák. Az "ereklyéket" most magyar hívõk és mûgyûjtõk is megvásárolhatják: a kisebbek huszonöt-, a nagyok százezer euró kicsengetése után birtokolhatók.
Galeria White, Bp. V., Falk Miksa u. 7., nyitva: november 19-ig, hétköznap 10-18, szombaton 10-13
**
