Film - Hét tonna olaj - Keményffy Tamás: Mázli

  • - ts -
  • 2008. október 23.

Zene

Talán izgalmas filmtörténeti kaland lenne kikutatni, hogy melyik volt az első magyar cseh film, de szerintem nem. A valószínűleg legismertebb ilyen próbálkozás, András Ferenc Veri az ördög a feleségét c. dolga 1977-es... Minek fényében Böszörményi Géza Szívzűrje (1981) vagy Gazdag Gyulától az Elveszett illúziók (1982) kései nevezésnek mondhatók. Mit szólnak Szász Péter Szépek és bolondok c. munkájához? Az 1976-os. De túl szomorú, s nem kívülről, hanem belülről abszurd. Különben is, van sokkal korábbi is ezeknél, Rényi Tamás 1969-es filmje, a Krebsz, az isten nettó cseh új hullámos darab, a Milos Forman Konkursának Balaton külsőre helyezett kiszerelése Kállai Ferenccel (funkcit ad híven). - ts -

Talán izgalmas filmtörténeti kaland lenne kikutatni, hogy melyik volt az első magyar cseh film, de szerintem nem. A valószínűleg legismertebb ilyen próbálkozás, András Ferenc Veri az ördög a feleségét c. dolga 1977-es... Minek fényében Böszörményi Géza Szívzűrje (1981) vagy Gazdag Gyulától az Elveszett illúziók (1982) kései nevezésnek mondhatók. Mit szólnak Szász Péter Szépek és bolondok c. munkájához? Az 1976-os. De túl szomorú, s nem kívülről, hanem belülről abszurd. Különben is, van sokkal korábbi is ezeknél, Rényi Tamás 1969-es filmje, a Krebsz, az isten nettó cseh új hullámos darab, a Milos Forman Konkursának Balaton külsőre helyezett kiszerelése Kállai Ferenccel (funkcit ad híven). Furcsa, a Mázli rendezője is az eszmei és gyakorlati előzmények közt a "68-as cseh új hullámot" emlegeti. Hatvankilencben Husák kis kulturális dögei már a barrandovi bagázs szétzavarásán, ellehetetlenítésén gürcöltek. Keményffy még egy mintadarabot megnevez, az ír Lottózsonglőröket, s vele egy (nem nagyon, legfeljebb alkotói komfortjában) másik irányzatot, az angol szocioalapú mozgóképes aranyoskodást, melyben a szénbányász fia-lánya vagy balett-táncos lesz, vagy beszáll apja-nagyapja fúvószenekarába, az özvegy pedig a pincében a marihuánabizniszbe.

Mindezekkel együtt a Mázli maga a formai tökély. S mint ilyen, felveti a kérdést, hogy egy negyven évvel ezelőtti stílben miért érdemes nálunk még mindig labdába rúgni. Jó, kérdezhetnénk ezt a kilencvenes évek brit filmkészítőitől is, hisz velük már a műnem szavatossági ideje is tovaillant.

Hova tova? Mitőlünk el nem, az biztos. Folyamatosan lélegeztetőgépen tartották. Magyarországon például Szőke András és mások. De estek olyan nemzetközi látszatintézkedések is, mint amikor Emir Kusturicát Cannes-ban már azért is kitüntették, hogy nem zsebkendőbe fújja az orrát. Nevezett majsztró élethosszító találmánya kábé az volt, hogy a prágai színiiskolán szerzett tudását nyakon öntötte egy erős Makavejev-szósszal, amit persze, ha analizálnánk, a Montenegro egy-két jelenetének gondos és bőséges felpancsolását kapnánk végeredménynek. De hát végső soron maga a cseh film is elemmel mozgatta önnön élőhalottját, Jan Sverák nettó a stílben fogalmazott Általános iskoláját (1991) még Oscarra is jelölték. Amivel nyert, a Kolja (1996) viszont már szimpla univerzál giccs.

Ha különösebb elfogultság nélkül próbáljuk az okait keresni, hogy a 21. században Magyarországon jelentkező első filmes rendező (amúgy operatőr és reklámfilmes) miért ebben a kővé dermedt zsánerban tartja fontosnak letenni a névjegyét, nézünk, mint a moziban. Tán arról lehet szó, hogy dicséretesen eleve letesz minden későbbi világmegváltásról, felismervén a mozi ebbéli végét. Vagy arról, hogy először egy mestermunkával, afféle remekkel jelentkezik be a céhnél. Esetleg tényleg ezt szereti, fene a gusztusát.

A mindenki által ellenőrizhető forma azonban még inkább a tartalom vizsgálatára ösztönöz. Na, komám, mit is akarsz te mondani apáink e merőben jófejségi (finomabban: szeretetreméltósági) alapú bikkfanyelvin? Nos, az előbbinél csak kicsivel több keresgéléssel e mondandónak is - nagyjában-egészében: huncut a magyar (nem keveselljük, 5-10 évfolyamos sorozatokat lehetne nyilván evvel kitölteni) - megtalálhatjuk konkrét előzményét (a magunkét, hisz az alkotó tartalmi szempontból is okkal jelölte meg a Lottózsonglőröket). A mienk persze magyar, a kis Kabos megálmodja a lottószámokat meg mindenféle szerencsejátékok eredményét a Hét tonna dollárban (1973), és a környezete szakasztott úgy reagál, mint a Mázliban Szekeres István (Lukáts Andor) népe... Mit sem változott e 35 esztendő alatt a magyar, amint teheti, saját zsebére dolgozik. Szekeres, mikor már végképp nem akar beszállni határ menti kis faluja kétségbeesett, zsebszerződési alapú pénzszerző manőverébe, fog egy jó erős kötelet, kiballag a temetődombra, megássa sírját, s a mellette álló fára köti magát. De mit tesz az ág ilyen helyzetben? Képzelhetik, s amit nem tapintott ki az ásóval, azt most megérzi a dereka, hát nem ott húzódik az osztrákok olajvezetéke a sok gázolajjal? De ott, az anyja szemit! Nosza, elő a falu "apraja-nagyja", oszt csapot rá!

A műfajnak általában is ezek, a Mázlinak meg pláne ezek a fordulatok az erősségei, amikor lendületes zenére (erről jut eszembe, hogy megemeljem a kalapom a főcím előtt) előtör a statisztéria, a mellékszereplők vad hadai, és gépészkedni, szerkeszteni, fusizni, helytelenkedni ügetnek, kezdődik a tűzoltóbál, a szomszéd vaddisznót látott a kukoricásban, a serfőzde gondnokának asszonykája levágatta dalmahodó fürtjeit, feltört a gázolaj a temetődombon. S az üzlet beindul, jönnek kannákkal, tartálykocsikkal, mer' százér' az osztrák olaj. Eljő a gazdagság, úgy élünk majd, mint az osztrákok! Mint az osztrákok, akikről kábé annyit tudunk, hogy a domb mögött minden este magas a kedvük, petárdákat durrogtatnak, és full kakaón nyomatják a kacsatáncot. Noha nem mondják is ki, tudható, mind egy-egy mantafahrer a maga nemében. Kérem, e szép és nemes kifejezés értelmezése finoman szólva is generáció-specifikus, az értheti, aki mozogni látott életében Opel Mantát.

És akkor erre már tényleg meg nem találom a magyarázatot, az alkotók (bevallottan, mondták is többfelé) a negyvenes-ötvenesek filmjét célozták be. Könyörgöm, miért? Járnak azok moziba? Vagy eleve a tévé a cél? A királyi van benne jelentős erőkkel a prozséban, magát Novodomszky Évát küldték ki a helyszínre.

Mindegy, itt az összegzés ideje: a Mázli egy lendületes, ám könnyen kiszámítható, röhögcsélve kuruckodó vagy kurucozó, vidámka mozidarab. Minden különösebb erőfeszítés nélkül végignézhető, s képes elhitetni, hogy úgy is csinálták. És van egy nagy tudománya is. Monori Lili adja benne a fáradt arccal poharakat törölgető kocsmárosnőt - remekül persze, nem is kérdés. De hogy e gesztus egy laza, de látványosan határozott középső ujj a teljes honi filmkészítésnek, az akkor is szent igaz, ha nem annak szánták (báár..., mit lehessen tudni).

A Hungaricom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.