Lélek

Magyar Narancs: A MÁG feladata az állami tulajdonban maradt műemlékek egy részének kezelése. Milyen állapotban voltak a kastélyparkok?

Magyar Narancs: Tézise szerint a bolsevizmus és a nemzetiszocializmus között - különösen a két rendszer bűntettei tekintetében - létezik egy ok-okozati viszony (kauzális nexus). Másrészt mégis a fasizmust tartja eredendőbb mozgalomnak, hiszen

Magyar Narancs: Ha jól tudom, ön nem bibliográfus, nem filológus, nincs ilyen irányú képzettsége.

Más-e a középkori egyén, mint az ókori vagy a modern kori? Más belső parancsot hall-e Szókratész, amikor elfogadja a bürökpoharat, vagy Jeanne d`Arc, amikor Orléans felmentésére indul, vagy Nagy Imre, amikor 1956-ban elvállalja a miniszterelnökséget? Természetesen könnyű különbséget tenni a "daimón hangja", az "isteni sugalmazás" és a "hazafias lelkiismeret" megszólalása között: könnyű, mert a lélek világának megnevezéseire és szerkezetére minden kultúra rányomja a bélyegét, és ezek a bélyegek - görögös szóval kharakterek - kölcsönzik az emberi történetnek a változékonyság külszínét. Ugyanakkor nehéz is különbséget tenni a befelé fülelés terrénumai között, hiszen ki tudná követni az egyént ezekbe a régiókba? Ki tudja, nem ugyanazon pszichés tartalmakkal van-e dolgunk, s csupán a formák módosulnak időről időre?

Kafka élete szorongások, menekülések, féldöntések, visszavonások, önbüntetések, megalázkodások, bűntudathalmozások, alkotói gátlások, sokasodó kudarcok között megsérült "manőver-élet" volt. ` maga nevezi így egyik Milena Jesenskához írott levelében. Ez az élet a tízes évek elején érkezik első, ideiglenes holtpontjára: az ostromló családi gondviselés és az apai elvárásegyüttes fojtogatóvá keményedik, a hivatali robot elviselhetetlen, az írói pálya kilátástalan, a kitörés kockázatos, és az első komoly szerelem (Felice Bauer) sem kecsegtet azzal, hogy akár részleges tehermentesítést hoz majd az író gyötrelmeiben. Az egyik Felice-levélben ezt olvassuk: "Egyedül vagyok itt, alig-alig váltok szót emberrel a szálloda alkalmazottain kívül, szomorkodva fulladozom, s mégis úgy érzem: hozzám illő, valamely földöntúli Igazságosság által rám mért, számomra áthághatatlan és mindhalálig elviselendő állapotban vagyok...

Atörténelem ítészei javarészt osztják azt a nézetet, hogy a német nemzet annak ellenére és azáltal jött létre, hogy az európaiság egészen a kétpólusú világrend kialakulásáig nem élhetett németellenesség nélkül. Európa hagyományosan fél(t) a németektől, a háború után inkább már csak ők saját maguktól. Bailey ezt a félszt tekinti rögeszmének, amibe belevonja a német népek egymás iránti ellenérzéseit. Mert azt már a bevezetőben leszögezi, hogy "a németek" mint olyan nincs is, csak német népcsoportok léteznek. "Lehet-e nagyobb különbséget elképzelni, mint ami egy protestáns hannoveri és egy katolikus bajor között van?" - teszi fel a kérdést. Erről később sem feledkezik meg, amikor kitér a rajnai, a dél- és északnémetekre, a keletporoszokra, illetve az osztrák, a szudéta- vagy a prágai németekre. A politikai és kulturális egység hiánya miatt "belső diaszpórában", "szellemi emigrációban" élő németeket Izrael gyermekeihez hasonlítja. Ezt a párhuzamot visszavetíti a poroszokra is: ők is hasonló földrajzi adottságok és politikai fenyegetettség mellett váltak politikai nemzetté. Amikor az izraeliek, "a világ egyetlen faji alapon szervezett internacionalistái" a hatnapos háborúban elfoglalták Jeruzsálem óvárosát, egy osztag katona a tábori rabbi vezetésével vezényszóra kezdett imádkozni. Bailey visszaemlékszik, amint egy osztrák kolléga felsóhajtott: "Atyaúristen, a porosz imához!"

"Jó, hát akkor itt fogunk élni" - mondja az anya két gyerekének a Megáll az idő című film elején. Ezzel a mondattal kezdődhetne minden prózai munka: itt, bárhol, elkezdjük az életet, ebben a térben és időben fogunk élni, vagy nem fogunk, vagy csak túlélni fogunk, vagy éppen meghalunk, de mindez élet lesz: nyelv, szereplők és történetek. Háy novellafüzérének "itt"-je a gyerek-, illetve kamaszkor: apák, anyák, nagyanyák, pereputty, kertek, csatornák, biciklik, veteményesek, kollégiumok, haverok, csajok, Buda és Pest, 60-as évek, 70-es évek, és a rockzene. A túlnyomórészt az ÉS-ben, a "vonal alatt" megjelent elbeszélések feszes könyvet adnak ki, takarékosan szűkre szabott világot.

"Egy terhes lány, plusz egy pisztoly, plusz egy gazdag vőlegény, plusz egy boldogtalan szerelem, plusz egy kis szobafilozófia, plusz stressz, plusz idegbaj, plusz kábítószerek, plusz technozene, az mennyi?" - ezt a kérdést teszi fel magának Tyoma a regény közepén, ironikusan összefoglalva Bolmat könyvének lényegét, melynek történetesen saját maga a "főhőse". Ez a főhősség éppen olyan véletlenszerű, mint minden más ebben a történetben, leginkább Tyoma számára. Miért lett regényhős egy átlagos, morcos szentpétervári fiatalember kókadt pöccsel - hogy Bolmat stílusában jellemezzük - és zombiszerűen szedált barátnője, Marina?

Magyar Narancs: Miért ezt a korosztályt választotta?

Magyar Narancs: Főleg Indonéziában készítette ezeket a képeket, és most Pápua Új-Guineába indul. Miért kell ilyen messzire utaznia?

Nagyméretű, kerámiából és kőből készült műpéniszek a vitrinben. Obszcén porcelánfigurák előtt nevetgélő látogatók. Zavart összekacsintások. A kukkolásra Erotika a népi kultúrában címmel a szolnoki Damjanich Múzeum biztosított lehetőséget.

Tegyük fel, hogy a múlt csütörtökön, 2003. október 23-án akadt egy darab magyar ember, aki elhatározta: megvalósítja a lehetetlent, és minden politikai ünnepséget meglátogat, azért, hogy egy személyben - a sajátjában - eggyé forrassza a nemzetet. Fittyet hány időnek és térnek, mindenkivel megemlékezik az 1956-os forradalomról.

Magyar Narancs: Mióta vagy mozgássérült?

Magyar Narancs: Mi a videotréning?