Csillagtérkép (Gergely Ferenc, Tandori Dezső bibliográfusa)

  • - baz -
  • 2003. november 27.

Lélek

Magyar Narancs: Ha jól tudom, ön nem bibliográfus, nem filológus, nincs ilyen irányú képzettsége.
Villanynarancs

Miért ne élnél örökké? címen 1998-ban jelent meg a Liget Kiadónál Tandori Dezső műveinek és a róla szóló irodalomnak a válogatott bibliográfiája. A 2003 augusztusáig napvilágot látott anyaggal kiegészülve a szöveg a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján lesz olvasható.

Gergely Ferenc: Munkás vagyok, a csepeli erőműben dolgozom. De az embernek van egy másik élete, amit maga választ. Én ezt választottam.

MN: Ismeri Tandori Dezsőt?

GF: Telefonon sokszor beszélgettünk, de személyesen még nem találkoztunk. De hát lehet egy angyallal találkozni? És ez nem is fontos, hiszen mindennap velem van, mindig együtt vagyunk a művein keresztül. Azt szoktam mondani, Tandoritól mindenhova el lehet jutni és viszont. Tandori egy galaxis, és ez a bibliográfia amolyan kezdetleges csillagtérkép szerepét tölti be. De ki tudja megmondani, mennyit dolgozik Tandori?

MN: Mikor került először kapcsolatba a műveivel?

GF: Voltaképpen meglehetősen későn. A Mezei András által 1968-ban összeállított Első ének című antológia a kezembe került, ott szerepel néhány csodálatos verse, de nem figyeltem fel rá. Igazán akkor vettem észre, amikor az általam nagyon várt hatalmas regény, Robert Musil A tulajdonságok nélküli ember című könyve megjelent Tandori fordításában. Akkor egyszerre minden Tandori-szöveg elkezdett érdekelni.

MN: Nem félt, amikor belekezdtek ebbe a munkába? Hiszen a legtöbbet publikáló kortárs író könyvészetét elkészíteni még egy szakembernek is becsületére válna.

GF: Meg kell említenem, hogy teljesen amatőrnek tekintem magam. Az ötlet Kovács Ákosé, az etnográfusé, aki a spiritus rectora az egész vállalkozásnak. 1998-ban jelent meg az első próbálkozásunk. Most igyekeztünk kiegészíteni a kötetet a 2002 augusztusáig történt eseményekkel. De nagy hiányossága az összeállításnak, hogy a később megjelent műveket nem sikerült integrálni, összefésülni az eddig megjelent szöveggel.

MN: A bibliográfia érdekes tételeket is tartalmaz. Például négy verssor fordítása egy nem Tandori által fordított kötetben. De a folyóiratközlések hiányoznak. Miért csak a könyvek szerepelnek?

GF: Igen, kimaradtak a folyóiratközlések, a rádiójátékok vagy Tandori képzőművészeti tevékenysége. De hát ide egy egész munkaközösség kellene. Nem vitás, ezt a bibliográfiát e pillanatban csak rosszul lehetett megcsinálni. A munka elején járunk. Kicsit olyan ez, mint Zénon híres paradoxona, Akhilleusz esete a teknősbékával. A hős soha nem érheti utol a teknősbékát, csakhogy itt mi játsszuk a teknősbéka szerepét, aki soha nem érheti el a fénysebességgel száguldó Tandorit. A különféle kötetekben elszórva megjelent egy-két verssor feltárását azért tartottam fontosnak, mert azt bizonyítja, hogy Tandori mindenütt jelen van, a legkülönbözőbb minőségű irodalmi anyagokban. Jelen van a gyermekirodalomban, a népszerű irodalomban és a legmagasabb literatúrában is. Tandori elemi jelenség. A Föld nagy részét víz és szilícium alkotja, és kis túlzással azt mondhatnánk, hogy Tandori alkotja a kortárs irodalmi világ nagy részét.

MN: Idegen nyelvű publikációkat tartalmaz-e a kötet?

GF: Elszórva. De viszonylag kevés is a nem magyar nyelven megjelent anyag. Tandori, noha iszonyatos mennyiséget fordított, remekül beszél és ad elő németül, alig ismert Németországban. Hogy miért, arra nem tudok magyarázatot. Ám ő nem az a típus, aki képes lenne menedzselni magát. Sok minden megmagyarázhatatlan Tandori kiadásai körül. Régebben volt állandó kiadója, a Magvető, de mára ez is megszűnt, nem tudom, miért. És alig hihető, de vannak kiadatlan művei is. Ilyen az Egynyári vakjátszma trilógia utolsó kötete, a Nat Roid-ciklus záródarabja. De fordítások is megemlíthetők, például Alfred Alvarez A vad isten című műve, amely főként Sylvia Plath öngyilkosságát elemzi. Hogy ezekre miért nincs kiadó, azt nem tudom.

MN: Nagyon szép a kötete címe.

GF: Ez szintén Kovács Ákos ötlete volt, utalás Tandori egyik könyvére: Miért élnél örökké? De mi megfordítottuk a címet, és azt kérdezzük: Miért ne élnél örökké? És én egészen biztos vagyok benne, hogy Tandori Dezső életműve örökké él, halhatatlan.

MN: A telefonbeszélgetések alapján milyen embernek ismerte meg Tandorit?

GF: Hallatlanul érzékeny valaki, egy remete, aki folyamatosan építi a művét. Amolyan Robinson vagy házi Odüsszeusz, ahogy újabban nevezi magát. És nem is kell, hogy zavarjuk. Nagyon jól van ez így, ahogy van.

- baz -

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.