Csillagtérkép (Gergely Ferenc, Tandori Dezső bibliográfusa)

  • - baz -
  • 2003. november 27.

Lélek

Magyar Narancs: Ha jól tudom, ön nem bibliográfus, nem filológus, nincs ilyen irányú képzettsége.
Villanynarancs

Miért ne élnél örökké? címen 1998-ban jelent meg a Liget Kiadónál Tandori Dezső műveinek és a róla szóló irodalomnak a válogatott bibliográfiája. A 2003 augusztusáig napvilágot látott anyaggal kiegészülve a szöveg a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján lesz olvasható.

Gergely Ferenc: Munkás vagyok, a csepeli erőműben dolgozom. De az embernek van egy másik élete, amit maga választ. Én ezt választottam.

MN: Ismeri Tandori Dezsőt?

GF: Telefonon sokszor beszélgettünk, de személyesen még nem találkoztunk. De hát lehet egy angyallal találkozni? És ez nem is fontos, hiszen mindennap velem van, mindig együtt vagyunk a művein keresztül. Azt szoktam mondani, Tandoritól mindenhova el lehet jutni és viszont. Tandori egy galaxis, és ez a bibliográfia amolyan kezdetleges csillagtérkép szerepét tölti be. De ki tudja megmondani, mennyit dolgozik Tandori?

MN: Mikor került először kapcsolatba a műveivel?

GF: Voltaképpen meglehetősen későn. A Mezei András által 1968-ban összeállított Első ének című antológia a kezembe került, ott szerepel néhány csodálatos verse, de nem figyeltem fel rá. Igazán akkor vettem észre, amikor az általam nagyon várt hatalmas regény, Robert Musil A tulajdonságok nélküli ember című könyve megjelent Tandori fordításában. Akkor egyszerre minden Tandori-szöveg elkezdett érdekelni.

MN: Nem félt, amikor belekezdtek ebbe a munkába? Hiszen a legtöbbet publikáló kortárs író könyvészetét elkészíteni még egy szakembernek is becsületére válna.

GF: Meg kell említenem, hogy teljesen amatőrnek tekintem magam. Az ötlet Kovács Ákosé, az etnográfusé, aki a spiritus rectora az egész vállalkozásnak. 1998-ban jelent meg az első próbálkozásunk. Most igyekeztünk kiegészíteni a kötetet a 2002 augusztusáig történt eseményekkel. De nagy hiányossága az összeállításnak, hogy a később megjelent műveket nem sikerült integrálni, összefésülni az eddig megjelent szöveggel.

MN: A bibliográfia érdekes tételeket is tartalmaz. Például négy verssor fordítása egy nem Tandori által fordított kötetben. De a folyóiratközlések hiányoznak. Miért csak a könyvek szerepelnek?

GF: Igen, kimaradtak a folyóiratközlések, a rádiójátékok vagy Tandori képzőművészeti tevékenysége. De hát ide egy egész munkaközösség kellene. Nem vitás, ezt a bibliográfiát e pillanatban csak rosszul lehetett megcsinálni. A munka elején járunk. Kicsit olyan ez, mint Zénon híres paradoxona, Akhilleusz esete a teknősbékával. A hős soha nem érheti utol a teknősbékát, csakhogy itt mi játsszuk a teknősbéka szerepét, aki soha nem érheti el a fénysebességgel száguldó Tandorit. A különféle kötetekben elszórva megjelent egy-két verssor feltárását azért tartottam fontosnak, mert azt bizonyítja, hogy Tandori mindenütt jelen van, a legkülönbözőbb minőségű irodalmi anyagokban. Jelen van a gyermekirodalomban, a népszerű irodalomban és a legmagasabb literatúrában is. Tandori elemi jelenség. A Föld nagy részét víz és szilícium alkotja, és kis túlzással azt mondhatnánk, hogy Tandori alkotja a kortárs irodalmi világ nagy részét.

MN: Idegen nyelvű publikációkat tartalmaz-e a kötet?

GF: Elszórva. De viszonylag kevés is a nem magyar nyelven megjelent anyag. Tandori, noha iszonyatos mennyiséget fordított, remekül beszél és ad elő németül, alig ismert Németországban. Hogy miért, arra nem tudok magyarázatot. Ám ő nem az a típus, aki képes lenne menedzselni magát. Sok minden megmagyarázhatatlan Tandori kiadásai körül. Régebben volt állandó kiadója, a Magvető, de mára ez is megszűnt, nem tudom, miért. És alig hihető, de vannak kiadatlan művei is. Ilyen az Egynyári vakjátszma trilógia utolsó kötete, a Nat Roid-ciklus záródarabja. De fordítások is megemlíthetők, például Alfred Alvarez A vad isten című műve, amely főként Sylvia Plath öngyilkosságát elemzi. Hogy ezekre miért nincs kiadó, azt nem tudom.

MN: Nagyon szép a kötete címe.

GF: Ez szintén Kovács Ákos ötlete volt, utalás Tandori egyik könyvére: Miért élnél örökké? De mi megfordítottuk a címet, és azt kérdezzük: Miért ne élnél örökké? És én egészen biztos vagyok benne, hogy Tandori Dezső életműve örökké él, halhatatlan.

MN: A telefonbeszélgetések alapján milyen embernek ismerte meg Tandorit?

GF: Hallatlanul érzékeny valaki, egy remete, aki folyamatosan építi a művét. Amolyan Robinson vagy házi Odüsszeusz, ahogy újabban nevezi magát. És nem is kell, hogy zavarjuk. Nagyon jól van ez így, ahogy van.

- baz -

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.