Csillagtérkép (Gergely Ferenc, Tandori Dezső bibliográfusa)

  • - baz -
  • 2003. november 27.

Lélek

Magyar Narancs: Ha jól tudom, ön nem bibliográfus, nem filológus, nincs ilyen irányú képzettsége.
Villanynarancs

Miért ne élnél örökké? címen 1998-ban jelent meg a Liget Kiadónál Tandori Dezső műveinek és a róla szóló irodalomnak a válogatott bibliográfiája. A 2003 augusztusáig napvilágot látott anyaggal kiegészülve a szöveg a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján lesz olvasható.

Gergely Ferenc: Munkás vagyok, a csepeli erőműben dolgozom. De az embernek van egy másik élete, amit maga választ. Én ezt választottam.

MN: Ismeri Tandori Dezsőt?

GF: Telefonon sokszor beszélgettünk, de személyesen még nem találkoztunk. De hát lehet egy angyallal találkozni? És ez nem is fontos, hiszen mindennap velem van, mindig együtt vagyunk a művein keresztül. Azt szoktam mondani, Tandoritól mindenhova el lehet jutni és viszont. Tandori egy galaxis, és ez a bibliográfia amolyan kezdetleges csillagtérkép szerepét tölti be. De ki tudja megmondani, mennyit dolgozik Tandori?

MN: Mikor került először kapcsolatba a műveivel?

GF: Voltaképpen meglehetősen későn. A Mezei András által 1968-ban összeállított Első ének című antológia a kezembe került, ott szerepel néhány csodálatos verse, de nem figyeltem fel rá. Igazán akkor vettem észre, amikor az általam nagyon várt hatalmas regény, Robert Musil A tulajdonságok nélküli ember című könyve megjelent Tandori fordításában. Akkor egyszerre minden Tandori-szöveg elkezdett érdekelni.

MN: Nem félt, amikor belekezdtek ebbe a munkába? Hiszen a legtöbbet publikáló kortárs író könyvészetét elkészíteni még egy szakembernek is becsületére válna.

GF: Meg kell említenem, hogy teljesen amatőrnek tekintem magam. Az ötlet Kovács Ákosé, az etnográfusé, aki a spiritus rectora az egész vállalkozásnak. 1998-ban jelent meg az első próbálkozásunk. Most igyekeztünk kiegészíteni a kötetet a 2002 augusztusáig történt eseményekkel. De nagy hiányossága az összeállításnak, hogy a később megjelent műveket nem sikerült integrálni, összefésülni az eddig megjelent szöveggel.

MN: A bibliográfia érdekes tételeket is tartalmaz. Például négy verssor fordítása egy nem Tandori által fordított kötetben. De a folyóiratközlések hiányoznak. Miért csak a könyvek szerepelnek?

GF: Igen, kimaradtak a folyóiratközlések, a rádiójátékok vagy Tandori képzőművészeti tevékenysége. De hát ide egy egész munkaközösség kellene. Nem vitás, ezt a bibliográfiát e pillanatban csak rosszul lehetett megcsinálni. A munka elején járunk. Kicsit olyan ez, mint Zénon híres paradoxona, Akhilleusz esete a teknősbékával. A hős soha nem érheti utol a teknősbékát, csakhogy itt mi játsszuk a teknősbéka szerepét, aki soha nem érheti el a fénysebességgel száguldó Tandorit. A különféle kötetekben elszórva megjelent egy-két verssor feltárását azért tartottam fontosnak, mert azt bizonyítja, hogy Tandori mindenütt jelen van, a legkülönbözőbb minőségű irodalmi anyagokban. Jelen van a gyermekirodalomban, a népszerű irodalomban és a legmagasabb literatúrában is. Tandori elemi jelenség. A Föld nagy részét víz és szilícium alkotja, és kis túlzással azt mondhatnánk, hogy Tandori alkotja a kortárs irodalmi világ nagy részét.

MN: Idegen nyelvű publikációkat tartalmaz-e a kötet?

GF: Elszórva. De viszonylag kevés is a nem magyar nyelven megjelent anyag. Tandori, noha iszonyatos mennyiséget fordított, remekül beszél és ad elő németül, alig ismert Németországban. Hogy miért, arra nem tudok magyarázatot. Ám ő nem az a típus, aki képes lenne menedzselni magát. Sok minden megmagyarázhatatlan Tandori kiadásai körül. Régebben volt állandó kiadója, a Magvető, de mára ez is megszűnt, nem tudom, miért. És alig hihető, de vannak kiadatlan művei is. Ilyen az Egynyári vakjátszma trilógia utolsó kötete, a Nat Roid-ciklus záródarabja. De fordítások is megemlíthetők, például Alfred Alvarez A vad isten című műve, amely főként Sylvia Plath öngyilkosságát elemzi. Hogy ezekre miért nincs kiadó, azt nem tudom.

MN: Nagyon szép a kötete címe.

GF: Ez szintén Kovács Ákos ötlete volt, utalás Tandori egyik könyvére: Miért élnél örökké? De mi megfordítottuk a címet, és azt kérdezzük: Miért ne élnél örökké? És én egészen biztos vagyok benne, hogy Tandori Dezső életműve örökké él, halhatatlan.

MN: A telefonbeszélgetések alapján milyen embernek ismerte meg Tandorit?

GF: Hallatlanul érzékeny valaki, egy remete, aki folyamatosan építi a művét. Amolyan Robinson vagy házi Odüsszeusz, ahogy újabban nevezi magát. És nem is kell, hogy zavarjuk. Nagyon jól van ez így, ahogy van.

- baz -

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.