Csillagtérkép (Gergely Ferenc, Tandori Dezső bibliográfusa)

  • - baz -
  • 2003. november 27.

Lélek

Magyar Narancs: Ha jól tudom, ön nem bibliográfus, nem filológus, nincs ilyen irányú képzettsége.
Villanynarancs

Miért ne élnél örökké? címen 1998-ban jelent meg a Liget Kiadónál Tandori Dezső műveinek és a róla szóló irodalomnak a válogatott bibliográfiája. A 2003 augusztusáig napvilágot látott anyaggal kiegészülve a szöveg a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján lesz olvasható.

Gergely Ferenc: Munkás vagyok, a csepeli erőműben dolgozom. De az embernek van egy másik élete, amit maga választ. Én ezt választottam.

MN: Ismeri Tandori Dezsőt?

GF: Telefonon sokszor beszélgettünk, de személyesen még nem találkoztunk. De hát lehet egy angyallal találkozni? És ez nem is fontos, hiszen mindennap velem van, mindig együtt vagyunk a művein keresztül. Azt szoktam mondani, Tandoritól mindenhova el lehet jutni és viszont. Tandori egy galaxis, és ez a bibliográfia amolyan kezdetleges csillagtérkép szerepét tölti be. De ki tudja megmondani, mennyit dolgozik Tandori?

MN: Mikor került először kapcsolatba a műveivel?

GF: Voltaképpen meglehetősen későn. A Mezei András által 1968-ban összeállított Első ének című antológia a kezembe került, ott szerepel néhány csodálatos verse, de nem figyeltem fel rá. Igazán akkor vettem észre, amikor az általam nagyon várt hatalmas regény, Robert Musil A tulajdonságok nélküli ember című könyve megjelent Tandori fordításában. Akkor egyszerre minden Tandori-szöveg elkezdett érdekelni.

MN: Nem félt, amikor belekezdtek ebbe a munkába? Hiszen a legtöbbet publikáló kortárs író könyvészetét elkészíteni még egy szakembernek is becsületére válna.

GF: Meg kell említenem, hogy teljesen amatőrnek tekintem magam. Az ötlet Kovács Ákosé, az etnográfusé, aki a spiritus rectora az egész vállalkozásnak. 1998-ban jelent meg az első próbálkozásunk. Most igyekeztünk kiegészíteni a kötetet a 2002 augusztusáig történt eseményekkel. De nagy hiányossága az összeállításnak, hogy a később megjelent műveket nem sikerült integrálni, összefésülni az eddig megjelent szöveggel.

MN: A bibliográfia érdekes tételeket is tartalmaz. Például négy verssor fordítása egy nem Tandori által fordított kötetben. De a folyóiratközlések hiányoznak. Miért csak a könyvek szerepelnek?

GF: Igen, kimaradtak a folyóiratközlések, a rádiójátékok vagy Tandori képzőművészeti tevékenysége. De hát ide egy egész munkaközösség kellene. Nem vitás, ezt a bibliográfiát e pillanatban csak rosszul lehetett megcsinálni. A munka elején járunk. Kicsit olyan ez, mint Zénon híres paradoxona, Akhilleusz esete a teknősbékával. A hős soha nem érheti utol a teknősbékát, csakhogy itt mi játsszuk a teknősbéka szerepét, aki soha nem érheti el a fénysebességgel száguldó Tandorit. A különféle kötetekben elszórva megjelent egy-két verssor feltárását azért tartottam fontosnak, mert azt bizonyítja, hogy Tandori mindenütt jelen van, a legkülönbözőbb minőségű irodalmi anyagokban. Jelen van a gyermekirodalomban, a népszerű irodalomban és a legmagasabb literatúrában is. Tandori elemi jelenség. A Föld nagy részét víz és szilícium alkotja, és kis túlzással azt mondhatnánk, hogy Tandori alkotja a kortárs irodalmi világ nagy részét.

MN: Idegen nyelvű publikációkat tartalmaz-e a kötet?

GF: Elszórva. De viszonylag kevés is a nem magyar nyelven megjelent anyag. Tandori, noha iszonyatos mennyiséget fordított, remekül beszél és ad elő németül, alig ismert Németországban. Hogy miért, arra nem tudok magyarázatot. Ám ő nem az a típus, aki képes lenne menedzselni magát. Sok minden megmagyarázhatatlan Tandori kiadásai körül. Régebben volt állandó kiadója, a Magvető, de mára ez is megszűnt, nem tudom, miért. És alig hihető, de vannak kiadatlan művei is. Ilyen az Egynyári vakjátszma trilógia utolsó kötete, a Nat Roid-ciklus záródarabja. De fordítások is megemlíthetők, például Alfred Alvarez A vad isten című műve, amely főként Sylvia Plath öngyilkosságát elemzi. Hogy ezekre miért nincs kiadó, azt nem tudom.

MN: Nagyon szép a kötete címe.

GF: Ez szintén Kovács Ákos ötlete volt, utalás Tandori egyik könyvére: Miért élnél örökké? De mi megfordítottuk a címet, és azt kérdezzük: Miért ne élnél örökké? És én egészen biztos vagyok benne, hogy Tandori Dezső életműve örökké él, halhatatlan.

MN: A telefonbeszélgetések alapján milyen embernek ismerte meg Tandorit?

GF: Hallatlanul érzékeny valaki, egy remete, aki folyamatosan építi a művét. Amolyan Robinson vagy házi Odüsszeusz, ahogy újabban nevezi magát. És nem is kell, hogy zavarjuk. Nagyon jól van ez így, ahogy van.

- baz -

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.

Vörös posztó

Ismertem valakit, aki egy stroke-ból kigyógyulva különös mellékhatással élt tovább: azt mondta, amit gondolt. Jót, rosszat, mindenkinek bele a szemébe, rosszindulat, számítás és óvatoskodás nélkül. Nehéz volt vele találkozni, mindig ott volt a veszély, hogy mint egy kegyetlen tükörben, hirtelen meglátjuk valódi önmagunkat. De jó is volt vele találkozni, mert ha megdicsért valakit, az illető biztos lehetett benne, hogy úgy is gondolja.

Szeplőtelen fogantatás mai köntösben

Bullshit munkahelyen vesztegelsz, ahol ráadásul csip-csup kiszolgáló feladatokkal is téged ugráltatnak, csak azért, mert nő vagy? Kézenfekvő menekülési útvonalnak tűnik, hogy elmész „babázni”. Persze ha nincs férjed vagy barátod, a dolog kicsit bonyolultabb – de korántsem lehetetlen.

Realista karikatúrák

Tizenkilenc kortárs szerző írta meg, mit jelentett az elmúlt egy-két évtizedben Magyarországon felnőni. Változatos a névsor: van pályakezdő és többkötetes író, eddig elsősorban költőként vagy gyerek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert alkotó is.

Jövő idő

A politikai pártokat nem szokás szeretni Magyarországon, mi tagadás, a pártok adtak s adnak is okot erre jócskán.