A legolcsóbb sport (Nádasi Tibor, a Magyar Bridzsszövetség elnöke)

  • Kovács Gergely
  • 2004.01.15 00:00

Lélek

Magyar Narancs: Betartotta az ígéretét?

Nádasi Tibor, a Magyar Bridzsszövetség (MBSZ) elnöke

Nemcsak egy kártyajátékról van szó, hanem sportról, amelynek szövetsége is van. A 39 éves elnök foglalkozását tekintve informatikus, gimnazista kora óta játékos, és azzal nyert az MBSZ elnökválasztásán, hogy megfelelő versenytermet ígért.

Nádasi Tibor: Igen. XII. kerületi önkormányzati képviselőként fontosnak tartom, hogy az ilyen és ehhez hasonló szervezeteknek, ha lehet, kedvezményesen tudjunk megfelelő ingatlant bérbe adni. Az új versenyteremmel évtizedek óta tartó gondját orvosoltuk a bridzselőknek, a szövetség most már méltó körülmények között rendezheti a bajnoki fordulókat. Tavaly az eszközállományban - asztalok, osztógép stb. - is olyan fejlesztések voltak, amelyek segítségével világversenyekre jellemző, a korábbinál jobb körülmények között űzhetjük ezt a sportot.

MN: Miért tekintik sportnak a bridzset?

NT: Egy versenyen minden pár, illetve csapat azonos feltételekkel veszi fel a harcot. A partik során kezünkbe kerülő lapok erőssége, vagyis a szerencse semmiben nem befolyásolja az eredményességünket. Hogy mindez mennyire komoly, jól bizonyítja, hogy Samaranch elnöksége alatt szó volt arról, hogy fölkerül a téli olimpiák műsorára, de a NOB elnökváltása miatt végül csak egy olimpiai bemutatóversenyig jutottunk el 2002-ben Salt Lake Cityben.

MN: Hol tart a magyar bridzs?

NT: A világversenyeken a középmezőny elején végeznek párosaink és csapataink. Az utóbbi évek legjobb eredménye Gál Péter és Vikor Dániel hatodik helyezése volt a 2001-es nyílt páros Európa-bajnokságon. A II. világháború előtt jól ment a válogatottnak: `34-ben és `38-ban csapatban Európa-bajnokok voltunk, és van ebből az időből két Eb-ezüstünk is. A háború véget vetett az aranykornak. Az 50-es években betiltották a bridzset, mondván, úri sport. Később engedélyezték, de Kádár kedvenc játéka a sakk volt. A szocialista blokk országaiban csak Lengyelországban pezsgett a bridzsélet, ott ma is sokan és jól játszanak. Itthon a hetvenes években lendült föl újra a versenybridzs, igaz, leginkább a nyugati utazási lehe-tőség miatt. Az akkori egyetlen egyesületnek háromezer tagja volt.

MN: Hány tagja van ma az MBSZ-nek?

NT: 800-850 körül mozog a létszám, háromnegyedrészt férfiak. A legégetőbb probléma a területi aránytalanság, hogy 700 versenyző budapesti, illetve annak körzetéből való egyesületekben tag. Sok középiskolában indítottunk tanfolyamot, a gyerekek és a tinédzserek képzését és versenyzését anyagilag is támogatja a szövetség, illetve az általa létre-hozott alapítvány. Dol-gozunk azon, hogy az Oktatási Minisztérium elfogadjon egy hivatalos bridzstantervet.

MN: Nem túlzás ez?

NT: A skandináv ál-lamokban, Franciaországban, sőt Lengyelországban is van lehetőségük a középiskolásoknak - tízéves kor alatt nem érdemes elkezdeni a tanulást - bridzselni, hiszen a játék képességfejlesztő hatásai bizonyítottak. Többek között erősíti a koncentrációt, javítja a memóriát és a frusztrációs toleranciát - akit szúrt már le a partnere bármilyen páros játékban, tudja, mire gondolok.

MN: Hogyan és miből gazdálkodik a szövetség?

NT: Tavalyi 17 millió forintos éves költségvetésünk alapját három helyről teremtettük elő. A Nemzeti Sportszövetség közel 4 millióval támogatta a bridzset, a tagdíjakból három-három és fél millió, a szövetség versenyein befizetett nevezési díjakból 5 millió forint jött be 2003-ban. Bevételt jelent az is, hogy kéthavonta megjelenő lapunkban, a Bridzséletben szponzoraink hirdetési felületet vásárolnak. A szövetségnek összesen egy alkalmazottja van, a főtitkár. A legfiatalabb tagunk 14, a leg-idősebb 83 éves. A tipikus játékos azonban budapesti, harmincas-negyvenes értelmiségi férfi. Ezért nem aggódom amiatt, hogy a szponzorok cserbenhagynának bennünket, mivel marketingszempontból igen "értékes"-nek tűnik az "átlagbridzselő".

MN: Úri passzió?

NT: Dehogy. Elterjedt vélekedés, hogy ez a gazdagok sportja. De mitől lenne az? Négy ember és egy pakli kártya kell hozzá. Ez az egyik legolcsóbb szabadidős tevékenység, a klubokba sok nyugdíjas jár, ahol 2-300 forintért 3-4 órát játszhatnak. Ez egy mozijegy árának harmada, negyede - legalábbis itthon.

MN: Úgy tudom, egy manhattani klubban 13 dollárért vehetik kézbe a kártyát az ottaniak, ami úgy a másfélszerese a kinti mozijegyek árának.

NT: Nem csoda, hogy a hazai klubok fejlesztésére nem sok jut. Ráadásul az USA-ban egymillió igazolt versenyző van. A legjobb helyzetben mégis a hollandok vannak, ott százezer fölötti ez a szám.

MN: Vannak idehaza is profik?

NT: Nyolcan-tízen. De ők sem csak a pénzdíjakból élnek, hanem az oktatásból és abból, hogy szponzorokkal játszanak. Érdekes, hogy az Eb-t tavaly az olaszok olyan csapattal nyerték, ahol a harmadik párjuk bevásárolta magát a csapatba... De az amerikaiak is csináltak már ilyet.

MN: Mint egy bértúra a Mount Everestre.

NT: Azért ők sem rossz bridzselők. Persze tudom, például a fociban elég furcsa lenne, ha valaki bevásárolná magát Ronaldo mellé, hogy vébét nyerjen a brazilokkal.

MN: Ön milyen szinten játszik?

NT: A versenyzésre nincs időm, meg nem is nagyon motivál, de úgy saccolom, a középmezőnyben nem vallanék szégyent.

Kovács Gergely

Maga a játék

Egy pakli ötvenkét lapos römikártyára van szükség, jollyk nélkül. Két pár játssza, a párok tagjai egymással szemben. Járása szokatlan módon megegyezik az óráéval, még furcsább, hogy az osztó kezd. A parti első része a licitálás, a második a lejátszás. A versenybridzsben alapvetően két lebonyolítási forma van: a csapat- és a páros verseny. A versenybriddzsel szemben a társasági bridzsben a nekünk osztott lap erőssége befolyásolja az eredményességünket, ezért egy kocsmában vagy a koleszben bridzsezve a sikerünk, azaz a be-, illetve kifolyó pénz összege függ a szerencsétől is.

Bridzs a neten, tanfolyamok, információk

Online játékhoz kattintsunk például a zone.msn.com/bridge, a www.okbridge.com vagy a www.bridgeclublive.com, www.bridgebase.com címekre, ahol a különböző erősségű virtuális termek közül kiválaszthatjuk a nekünk valót. Van lehetőség arra is, hogy csak kibiceljünk.

Ha eredményeket, versenybeszámolókat, oktatóprogramokat, licitrendszereket vagy bármi olyat keresünk, ami a játékhoz köthető, kattintsunk a www.bridzs.lap.hu, a www.bridgeworld.com vagy a www.ecosoft.hu/bridge oldalakra, s azokról szörfözve megtalálunk minden lényeges oldalt. Az utolsóként említett címen az MBSZ honlapját találjuk, amelyről elérhetjük a Bridzsélet online kiadását is.

Bár könyvből és az internetről leszedett anyagokból is elsajátíthatjuk a játék alapjait, azért a bridzs van annyira bonyolult játék, hogy nélkülözhetetlen egy oktató, de legalább egy tapasztalt játékos irányítása. Lágymányoson, az Egyetemvárosban az ELTE februáronként induló tanfolyamán ingyen sajátíthatjuk el a játék alapjait. Vikor Dániel február végén, Budapesten induló kezdő, illetve haladó tanfolyama 28 ezer forintba, 25 éven aluliaknak 14 ezerbe, középiskolásoknak 7 ezerbe kerül. További tanfolyamok részletei megtalálhatók a szövetség weboldalán.

Neked ajánljuk

„Péternek csak egy baja van Viktorral, hogy nem ő ül a helyén”

  • narancs.hu

Igencsak megmozgatta a fiatalokat az előválasztás második fordulója. Körképünk szerint a vidéki városokban nagy számban ment el szavazni ez a korosztály. Ikszek Márki-Zayra és Dobrev Klárára, kígyózó sorok a sátraknál, határozott véleményű szavazók. Békés megyei, szegedi, szolnoki és siófoki helyzetképünk következik.