Hahotaklub: Ki nevet a végén?

  • - legát -
  • 2004. január 22.

Lélek

(Köszönet Dus Polettnek)

Téli reggeleken minden bizonnyal a másik oldalra fordulás és a vekker falhoz csapása a legnépszerűbb sport. Vannak persze megszállottak, sötétben bujkáló kocogók, uszodabérletesek, kényszeres reggelizők, láncdohányosok és persze mind közül a legesendőbbek, a tévénézők. Azt azonban elképzelni is nehéz, hogy akadnak néhányan, akik hétfőnként reggel 7-kor a gellérthegyi víztározónál (!) gyűlnek össze, hogy fél órán keresztül nevessenek.

n Csípős hidegben, majdnem sötétben mászom a lépcsőket, csak varjakat látok. Se Sas József, se Galambos Szilveszter, de még egy kacagó gerle sem. Minden szürke és álmos, és amikor távolban meghallom a viharos röhögést, el sem tudom képzelni, mi lehet annyira vicces. A tisztáson négyen tapsolnak, körben állva, és a taps ütemére teli torokból azt kiáltják:

Hi-hi-hahaha!!! Hi-hi-hahaha!!!

Utána különböző helyzetgyakorlatokba kezdenek. Eljátsszák, hogy hógolyóznak, beindítanak egy motoros fűrészt, úgy tesznek, mintha korholnák vagy éppen megdicsérnék a másikat. De sem a pantomimes tudás, sem a harmonikus mozgás nem számít, csupán egy lényeges elem akad: a feladatot kacagva kell elvégezni. Mozgás közben azt kell ordítani: bruhahahaha. Minél hangosabban, annál jobb, mert - mint mondják - előbb-utóbb úgyis maguktól kezdenek működni a rekeszizmok. Ha a másik szemébe nézünk, hamarabb. "Mikor nevetünk az élő dolgokon? Akkor, ha egy pillanatra elfelejtenek élni, gépies szokások szerint cselekszenek, mechanizmusokká válnak, nem alkalmazkodnak a körülményekhez, különböző helyzetben egyformán cselekszenek" - írja Babits. Mindaz, amit látok, erre utal, és természetesen a Röhög az egész osztály koreográfiája jár a fejemben - azért röhögök, mert te is röhögsz -, de a kis csoport hangadója, Domján Ferenc hozzáteszi: szerinte a nevetés a lehető legtermészetesebb orvosság és a legjobb gyógyszer is. "Selye János óta tudjuk, hogy stresszhelyzet esetén alapvetően két válasz lehetséges: fuss vagy üss. Ha egyik sem lehetséges, magunkba fojtjuk a mérgünket, ami előbb-utóbb valóban megmérgez. De akad egy harmadik válasz is a stresszre: a nevetés, hiszen már eleve megelőzhető így a stressz kialakulása. Sőt a stressz semlegesítésére is alkalmas, ha a konkrét problémát nem is tudjuk nevetéssel megoldani, annyit azért elérhetünk, hogy könnyebben ugorjuk át az akadályokat" - állítja Domján, aki Koppenhágában végzett "hahota-vezetőképző tanfolyamot", névjegykártyáján pedig az áll: okleveles kacagáskarvezető.

Talán már ebből is sejthető, hogy a nevetés mint egészségvédő foglalatosság az utóbbi években egyre komolyabbra fordult. A kacagómozgalmat egy bombayi orvos, Madan Kataria indította el nyolc évvel ezelőtt, miután tanulmányai során egyre több információt szerzett a nevetés pozitív hatásáról. Úgy döntött, tapasztalatait gyakorlati útra tereli, ezért kiállt a rendelője elé, és arra buzdította az embereket, hogy nevessenek vele. Eleinte nem volt gond, mindenki mondott egy viccet, volt is nagy röhögés, ám egy idő után elfogytak a poénok. Katariának ekkor az a mentő ötlete támadt, hogy jógalégzést alkalmazva kezdjenek hahotázni. A módszer bevált, sőt még hatékonyabban működött, mint az eredeti viccmesélős. A kacagó orvosból sztár lett, tevékenysége nyomán előbb Indiában, majd világszerte sorra alakultak a hahotaklubok, sőt néhány éve május első vasárnapja - az anyák napja mellett - a Nevetés Világnapja is. Tavaly Koppenhágában például nyolcezren gyűltek össze a város főterén, hogy megünnepeljék a jeles napot, Floridában pedig megrendezték az Első Hahotaügyi Világkongresszust. "Az eseményen az volt a legmeglepőbb, hogy nemcsak orvosok, de a Pentagon egyik tábornoka is megjelent azzal a céllal, hogy az ott szerzett tapasztalatokat a hadsereg is kamatoztassa mint olcsó és hatékony stresszoldó módszert" - emlékszik vissza Domján, aki hazánkat képviselte a kongresszuson.

A magyar kacaj

ma még jóval halkabb, mint az indiai vagy a skandináv - úgy tűnik, nálunk mostanában inkább sípolással és fütyüléssel vezetik le sokan a feszültséget -, de az első lépéseket megtettük. "Jobb időben azért többen jövünk össze így hétfő reggelenként - mondja a kacagáskarvezető -, ezenkívül szerda esténként Hahotaklub-foglalkozásokat is tartunk, tánccal összekapcsolva. Ma már országszerte negyven hazai kacagáskarnagy működik, sőt a Nevetés Világnapján maga Kataria doktor lesz a vendégünk, aki nevetésvezető kurzust is tart. De nemcsak szabadidős tevékenységként igyekszünk a hahotát megszerettetni az emberekkel. Nemrégen egy pszichiátriai osztályon tartottunk foglalkozásokat, aminek eredményeként néhány ápoló jelentkezett kacagáskarnagynak. Emellett próbálkozunk cégeknél is, bár még egyetlen humánerőforrás-vezetőt sem sikerült meggyőzni a munkahelyi kacagófoglalkozások hatékonyságáról."

Engem annál inkább. Miután két választásom van, vagy a hidegben lecövekelve nézek hülyén, vagy bekapcsolódom a csapatmunkába, az utóbbi mellett döntök. A félórás intenzív röhögés után lefagy ugyan a kezem, és sűrű nyomást érzek a fejemben, mégis úgy érzem, már régen voltam ennyire kipihent.

- legát -

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.