A különösen intelligens gyerekek bölcsődés-óvodás korukban többnyire még "veszik az akadályt". A gondok az iskolában kezdődnek, ahová a tanköteles jelentős "fórral" érkezik: a tananyag nem túl érdekes, viszont számos kérdés merül fel benne, aminek rendre hangot is ad, megzavarva a tanítás menetét. Társai hajlamosak csodabogárként kezelni, osztályzatai a sorozatos helytelenkedés miatt fokozatosan romlanak. A szokásos forgatókönyv szerint következik az iskolaváltás. Nem ritka, hogy a rendkívül tehetséges diák több tanintézet "vendégszereplőjeként", bukdácsolva járja ki a nyolc általánost.
A kiváló képességek és a szociális intelligencia között nincs szoros összefüggés; ez utóbbi terén stagnálás, akár retardáció is jelentkezhet. Az őt el nem fogadó környezetben a gyerek nem képes elsajátítani a tolerancia "játékszabályait", és jó esélye van arra, hogy felnőttként is nehezen találja meg a helyét. A képességek pedig, ha nem fejlesztik őket, lassacskán elvesznek. "Input" híján bezárulnak a kapuk - az alapvetően tehetséges gyerek pedig elindul lefelé.
"Mindenkit óva intenék az IQ misztifikálásától - hívja fel a figyelmet Herskovits Mária pszichológus, a Fővárosi Pedagógiai Intézet Tehetséggondozó Csoportjának vezetője. Révész Géza már 1918-ban leírta: gyermek esetében tehetségről nem, »csak« tehetségre irányuló hajlamról beszélhetünk. A tehetség ugyanis
több tényezőből
tevődik össze, intelligenciából, intuícióból és viselkedésből. Révész szavai hosszú időre feledésbe merültek; az egyesült államokbeli Renzulli 1986-ban alkotta meg az általános és a specifikus képességeken, a kreativitáson, valamint a motiváción alapuló úgynevezett háromgyűrűs modellt, ami lényegében megfelel Révész hetven évvel korábbi meghatározásának. Bizonyos képességek - mint például az emlékezeti teljesítmény, az elvont fogalmak alkalmazása, a logikai készség - fejleszthetők, ha a családi háttér valamennyire is intellektuális. A képességek mögött azonban ott a személyiség, és még a harmonikusan fejlődő gyermek szociális érettsége is elmaradhat intellektuális érettségétől. Márpedig - ahogy Erika Landau pszichológus fogalmaz - a problémát sohasem a többlet, hanem a többlethez társuló hiány okozza."
Herskovits Mária szerint az első kritikus pont maga a szülő: felismeri-e, hogy nemcsak az intellektust, hanem az egész személyiséget fejleszteni kell, és az, hogy a gyerek megsimogasson egy cicát, elültessen egy növényt vagy zenére mozogjon, legalább annyira fontos, mint például a logikai képességek kibontakoztatása. És persze gondot kell fordítani a társas kapcsolatok kialakítására is. "A beilleszkedési zavarok egy része nem a magas IQ-ra vezethető vissza - magyarázza a pszichológus. - Ha a személyiségében éretlen gyermek a család »középpontjában« áll, az iskolában is igényli majd a folyamatos »egyszemélyi« kapcsolatot – holott a tanító-gyermek viszonynak bizonyos mértékig teljesítmény- és feladatorientáltnak kell lennie. Ahogy hasonló korú társai az úgymond rosszaságot, ő az eszét veti be eszközként. Például minduntalan kérdéseket tesz fel, amivel sokszor csak a figyelmet próbálja felhívni magára – gyorsan »ketyegő« agyával lépésekkel előre tudja a választ."
A nagy és jelentős kutatási háttérágazattal rendelkező államokban (Kína, Japán, Oroszország, USA) bentlakásos kollégiumokat hoztak létre a magasan kiemelkedő képességű gyerekek nevelésére, oktatására. "A speciális képességekhez, különleges igényekhez igazodó oktatást segítendő egyénre szabott fejlesztőprogramokat dolgoznak ki számukra, figyelembe véve elsősorban mentális képességeiket és az adott terület (fizika, biológia, informatika, művészet stb.) iránti érdeklődésüket, valamint szociokulturális hátterüket és a szülőkkel való kapcsolattartás lehetőségeit is - mondja Brassói Sándor, az Oktatási Minisztérium (OM) főosztályvezető-helyettese. - Ez az intézményesített módszer azonban -nyilvánvaló előnyei mellett - idővel beilleszkedési zavarokkal, szocializációs következményekkel járhat. A kortárs hatásoktól némiképp vagy jelentősen elszigetelt és speciális igényekhez igazodó környezetben élő fiatalban kialakulhat a »zsenitudat«, ami később beilleszkedési zavarhoz vezethet a többségében átlagos képességűekből szerveződő társadalomban." Magyarország azonban nem Kína vagy az Egyesült Államok: ilyen speciális iskolák, "tudásvárak" kialakítására már csak a hazai érintettek kis száma miatt sincs lehetőség - de a fentiek tükrében nem is biztos, hogy erre szükség lenne.
A különösen kiemelkedő képességű gyermeket nevelő szülő a pedagógiai intézetek (lásd Hazai lehetőségek című keretes írásunkat) tehetséggondozóihoz fordulhat segítségért. Herskovits Mária hangsúlyozza: mivel a 6-7 éves gyerek fejlődése, fejlesztése jórészt "pedagógusfüggő", elsősorban nem iskolát javasolnak, hanem - értelemszerűen az adott iskola pedagógiai programjának és a tehetséggondozás iránti el-kötelezettségének ismeretében - tanító keresését.
A pszichológia megkülönböztet többek között iskolai és produktív tehetséget - a kettő természetesen nem zárja ki egymást. Az előbbi csoportba tartozó - úgynevezett schoolhouse gifted - gyerek esetében jól beválhat egy "elit iskola", míg a produktív tehetségnek
nyilván a személyiségfejlesztést,
a kreativitás kibontakoztatását előtérbe helyező tanintézet felel meg. A tehetséggondozáson belül három módszer alkalmazható: a differenciált oktatás - beleértve az úgynevezett tehetséggazdagítást -, a gyorsítás és az elkülönítés.
A differenciált oktatás keretében "egyénileg" foglalkoznak a tehetséges gyerekekkel, ami nem újdonság, inkább a kivitelezés ütközik - különböző okok miatt - akadályba. Nem minden esetben szerencsés a gyorsítás - azaz a korábbi iskolakezdés vagy az osztályugratás -, mivel a gyerek elszakad saját korcsoportjától. Elvben nehezen fogadható el az elkülönítés - amikor a kiemelkedően jó képességűek számukra kialakított speciális, "külön" osztályban vagy iskolában tanulnak -, a szülő azonban, ha nem lát más megoldást, nyilván él a lehetőséggel.
A Magyarországon is jól működő tehetséggazdagító foglalkozásokon, táborokban a gyerek komplex, általában interdiszciplináris területeken szerezhet ismereteket. A témaválasztás szinte esetleges; a lényeg, hogy minél több tudományba "belekóstolva", hasonló tempóban gondolkodó társai körében tanuljon meg együttműködni.
Pragmatikus megfogalmazás szerint annyi gyerek tehetséges, amennyi pénzt fektetnek tehetséggondozó programokba.
"Bár a fenti kijelentés erősen sarkított, tény, hogy a megváltozott társadalmi viszonyok a jó képességű, jó családi háttérrel rendelkezőknek kedveznek - mondja Herskovits Mária. - Jellegzetes konstelláció, hogy bár a gyerek nem tobzódik korlátlanul az iskolák és ösztöndíjak között, a szülő - ha megvan hozzá az intellektusa, a késztetése - utánajár a lehetőségeknek. Rendkívül fontos, hogy a hátrányos helyzetben lévő társadalmi körökben is megkezdődjön a nem tantárgyi fejlesztés tehetséggazdagító programokkal, személyiségfejlesztéssel. Enélkül szinte reménytelen a helyzet - a társadalmi polarizáltsággal a szakember nem sokat tud kezdeni."
A kiemelkedően intelligensek aránya mindössze 2-5 százalékra tehető, a szakember szerint viszont a gyermekek 25-30 százalékát érdemes bevonni valamilyen tehetséggondozó programba. Még akkor is, ha később kiderül: nem lesz belőlük kiváló tudós, zseniális zongoraművész, de még csak magyar popsztár sem.
| Külföldi tapasztalatok Németországban a kiemelkedően jó képességű gyermekek szülei indítottak el egy, a tehetséggondozás irányába ható kezdeményezést. Gyakori az osztályugratás; a versenyeken jó helyezést elérő diákokat számon tartják és segítik. Táborokat szerveznek számukra, tankönyvtámogatást, külföldi ösztöndíjhoz hozzájárulást kapnak stb. (A versenyzésnek Magyarországon is több évtizedes hagyománya van; például az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen induló diák adott esetben a nemzetközi mezőnybe is bejuthat.) Angliában - ugyancsak "szülői nyomásra" - ma már az oktatási törvény részét alkotja a tehetséggazdagító program, ami az egész napos iskolákban viszonylag könnyen kivitelezhető. Skandináviában a differenciált oktatás vált gyakorlattá, az elkülönítést nem alkalmazzák. |
| Hazai lehetőségek Az Arany János Tehetséggondozó Programot a kistelepüléseken élő tehetséges általános iskolások támogatására dolgozták ki. Az adott település önkormányzata - a szülő beleegyezésével - javasolhatja a gyerek felvételét a programban részt vevő, a megyeszékhelyeken és a fővárosban működő speciális, 5 évfolyamos középiskolák valamelyikébe, valamint a Fővárosi Pedagógiai Intézettől (www.fovped.hu) is érdemes tanácsot kérni. A Kutató Diákok Országos Szövetsége (www.kutdiak.hu) - Csermely Péter biokémikusprofesszor kezdeményezésére - tehetséges középiskolás diákok számára biztosít kutatási lehetőségeket. Jelenleg 550 hazai tudományos laborral működnek együtt. A kutatható témákat az abortusztól a zsírsavanyagcseréig körülbelül 2700 címszó fedi le. Évente kiadják a diákokat segítő kutatók, azaz a mentorok listáját tartalmazó füzetet, amit valamennyi hazai és a környező országokban működő magyar középiskola igazgatójához eljuttatnak. Mentoraik közé tartozik a Nobel-díjas Oláh György, valamint a Magyar Tudományos Akadémia 110 tagja. A kezdeményezést támogató Kutató Diákokért Alapítvány évente pályázatot ír ki, mellyel az iskolai tudományos diákkörök megalakítását kívánja támogatni. Pillanatnyilag közel 5000 diák kutat az említett tudományos műhelyekben és közel 200 középiskolai diákkörben. Többségük kis falvakban (23 százalék) és kisvárosokban (31 százalék) él, több mint 500 diák Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról, illetve a Vajdaságból kapcsolódott be a hazai kutatásokba. A Magyar Innovációs Szövetség (www.innovacio.hu) 1991 óta kiírt Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyén 15 és 20 év közötti, hazai vagy határon túli magyar fiatalok vehetnek részt természettudományos és műszaki pályázatokkal. A szövetség ily módon is igyekszik felkutatni azokat a fiatalokat, akik felismerik környezetük problémáit, és képesek az általuk javasolt megoldás tudományos szintű, illetve gyakorlati megvalósítására. Pályázni - az ésszerűség határain belül - szinte bármilyen újdonsággal lehet. A hazai verseny legjobb pályázói részt vehetnek az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyén és az Intel ISEF-en, a tudományos versenyek Egyesült Államokban rendezett olimpiáján. |
