Az egész éves költésgvetési hiány több mint 40 százaléka jött össze februárig

  • narancs.hu
  • 2025. március 10.

Gazdaság

Beindult a nagy kormányzati osztogatás, meg is lett az eredménye. 

2025 első két hónapjában, február végéig 1722,8 milliárd forintos hiányt halmozott fel a központi költségvetés. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NMG) gyorstájékoztatása szerint a központi költségvetés 1683,5 milliárd forint deficitet, míg az elkülönített állami pénzalapok 38 milliárd forintos többletet mutattak. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 77,3 milliárd forintos hiányt regisztráltak.

Mivel az idei költségvetésben a várható hiány összesen 4100 milliárd forint, ez azt jelenti, hogy az év első két hónapjában már több mint 40 százaléka összejött az éves deficitnek.

A közlemény szerint az adó- és járulékbevételek az előző évhez képest 13,5 százalékkal emelkedtek. Február végén a hiány 1655 milliárd forintot tett ki, ami az előző évekhez képest is magas, amit a szezonális áfa-visszatérítések befolyásoltak, így a nettó áfabevételek mindössze 318,5 milliárd forintot, az éves előirányzat csupán 4 százalékát tették ki. A rezsicsökkentésre 150,9 milliárd forintot költöttek, februárban pedig kifizették a 13. havi nyugdíjakat is, ami a havi ellátással együtt összesen 536 milliárd forintot jelentett.

A kamatkiadások február végéig 1038,3 milliárd forintra rúgtak, ami 182,9 milliárd forinttal több, mint tavaly ilyenkor, elsősorban a PMÁP-sorozatok januári és februári kamatfizetései miatt. A gyógyító és megelőző ellátásokra 531,5 milliárd forintot fordítottak, ami 145,2 milliárd forintos növekedést jelent az előző évhez képest. Ennek oka, hogy február elején az állami, önkormányzati és egyházi tulajdonú egészségügyi szolgáltatók, valamint az orvostudományi egyetemek klinikai központjai összesen 96,4 milliárd forint működési támogatást kaptak.

A 444.hu elemzésében kiemeli, hogy a mostani az elmúlt öt év legmagasabb első kéthavi hiánya, és a második legrosszabb havi adata. A Portfolio viszont úgy látja, a magas februári enyeleg megszokott, a mostani összeg nem kiugró az elmúlt három évhez képest. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.