Élő műemlékek(Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész)

  • Orosz Ildikó
  • 2003. december 11.

Lélek

Magyar Narancs: A MÁG feladata az állami tulajdonban maradt műemlékek egy részének kezelése. Milyen állapotban voltak a kastélyparkok?
Magyar Narancs: A MÁG feladata az állami tulajdonban maradt műemlékek egy részének kezelése. Milyen állapotban voltak a kastélyparkok?

A Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) főkertészeként két éve kastélyparkjaink helyreállítását vezeti, történetét kutatja. "Ollója" alá tartozik többek közt a fertődi Esterházy-, a dégi Festetics-, a füzérradványi Károlyi- és a nádasdladányi Nádasdy-kastély parkja. Számos kerttörténeti tanulmány szerzője, és részt vesz az örökségvédelmi törvény módosításában is.

Alföldy Gábor: A parkokat ötven-hatvan évig teljesen elhanyagolták. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem nyírták a gyepet, vagy nem ültettek virágokat, de nem volt szakszerű, történeti alapú, folyamatos gondozás. A kerteket szétszabdalták, állami, önkormányzati és magántulajdonú területek sokszor egymásba ékelődnek, ezért nagyon nehéz az egykori művészi kompozíció vizuális egységét visszaidézni. Fertődön a kastély kovácsoltvas kapujától száz méterre két italmérés üzemel, de van a történeti park területén kemping és focipálya is. Több fontos kastélyparkunk jelentős része erdészeti kezelésben van, az egykori kertet ma faanyagtermelésre használják. Ilyen sorsra jutott például a lovasberényi kastélypark nagyobbik része is: 1945 után kitermelték az összes fát, majd erdővel ültették be. Ma nem lehet ráismerni, az ember fiatal tölgyesben sétál ott, ahol 1830-ban még az ország egyik legjelentősebb parkja volt.

MN: Milyen stílus jellemzi leginkább a hazai kastélyparkokat?

AG: Barokk kor előtti kert nemigen maradt fenn Magyarországon, pedig a budai Várban és Visegrádon már Mátyás uralkodása idején is reneszánsz ("olasz") kerteket építettek, és a 16-17. században Erdélyben, a török nem pusztította vidékeken európai színvonalon virágzott a kertkultúra. Ezeket nem is annyira a történelem viharai, inkább az új divatirányzatok tüntették el, átalakították őket barokk ("francia") kertté. A felvilágosodással aztán megjelentek a természet formáiból kiinduló tájkertek, az "angolparkok". A legtöbb műemlék parkunk ebből az időszakból való, például a füzérradványi és a dégi kastélypark vagy a martonvásári Brunszvik-kastély kertje.

MN: A többszörösen egymásra épített kertváltozatok közül melyik tekinthető hitelesnek?

AG: Mint minden műemléknél, a kertnél is az a hiteles, ami megmaradt, ebből kiindulva kell minél többet bemutatni. Nehézség, hogy a kert "élő műemlék", tehát állandóan változik. Jó példa Fertőd: itt a 18. században két komplett barokk kert követte egymást, a második különösen nagyszabású, Mária Terézia látogatásakor óriási ünnepségek színhelye volt. Aztán a hercegi udvar több mint száz évre elhagyta a kastélyt, a 19. század végén költöztek vissza. A kertet historizáló stílusban átalakították, egyes részeit angolparkszerűen, a reprezentatív részeket geometrikus, "neobarokk" formában. A terveket Anton Umlauft, a kor jeles kerttervezője, a császári kertek, köztük Schönbrunn vezetője készítette. A 20. század elejére megváltozott, csökkent a reprezentációs szerep, szűkültek az anyagi lehetőségek. A melléképületek egy része elpusztult, az egykori bábszínházat, narancsházat magtárrá alakították. Az első világháborúban krumplival vetették be a barokk kert legpompásabb részét, a partert. Eszterházán az egyes kertrészekről külön történeti kutatás készül. Ásatások már feltárták a régi szökőkutak alapjait, de a szobrokat egyelőre keressük. Mára a 100 éve ültetett, eredetileg másfél méteres, kúp alakúra nyírt tiszafák 4-5 méteresre nőttek, formájukat vesztették. Ám nyilvánvaló, hogy a 200 darab százéves tiszafa is kerttörténeti értéket képvisel, úgyhogy ezekkel is kell kezdenünk valamit. Tehát a helyreállítás célja nem egyszerűen egy régebbi vagy épp a legutolsó kert rekonstrukciója, hanem a döntést körültekintően kell előkészíteni. Minden helyszínen más a teendő, és a fenntartás költségeire is gondolni kell.

MN: Mit csinál egy főkertész télen?

AG: A kutatás mellett még mindig vannak "tűzoltó" munkák: a bozótirtás, az elöregedett, életveszélyes fák kivágása, a száraz ágak eltávolítása. Látványos eredményeket hoz a következő szezonra a fertődi, a dégi, a tatai és a füzérradványi parkban tervezett növényszelekció, amely az elmúlt évtizedekben spontán nőtt fák eltávolításával az értékes példányok megóvását és a parkok térkompozíciójának helyreállítását szolgálja.

MN: Kerttörténészként több kutatásban részt vesz, például a budai villák kertjeinek felmérését vezette. Mi a helyzet a fővárosban?

AG: Magyarországon csupán 140-150 kertet tartanak nyilván műemlékként. Pedig az igazán értékes, az eredeti koncepciót tükröző történeti kertek száma megközelíti az ezret. Budapesten elkeserítő a helyzet: ha minden jól megy, a kertészeti egyetem felső arborétuma lesz az első olyan kert, amelyet nem egy műemléki épület "zöldtartozékaként", hanem önálló történeti kertként nyilvánítanak védetté. Ehhez képest több száz értékes kert található a fővárosban, főleg budai villakertek, amelyek folyamatosan pusztulnak. Korábban a kitelepítésekkel letűnt kertkultúra volt az ok, ma pedig beépítések, telekspekulációk áldozataivá válnak. Az Orczy- és a Füvészkert is műemléki gondozást igényel. A legszörnyűbb talán közparkjaink állapota. A Városligetet és a Népligetet a hetvenes évek nagy beavatkozásai óta nem újították fel, pedig nagyon értékesek. A Városliget a világ első olyan közparkja, melynek megtervezését egy város rendelte meg pályáztatással, 1813-ban. Több kor, különösen a 19. században megerősödött polgárság művészi elképzeléseit, társadalmi berendezkedését tükrözi. Ezek a parkok - amellett, hogy ki kell elégíteniük a ma emberének rekreációs igényeit - műemléki védettséget és bánásmódot is megérdemelnének.

Orosz Ildikó

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?