Élő műemlékek(Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész)

  • Orosz Ildikó
  • 2003. december 11.

Lélek

Magyar Narancs: A MÁG feladata az állami tulajdonban maradt műemlékek egy részének kezelése. Milyen állapotban voltak a kastélyparkok?
Magyar Narancs: A MÁG feladata az állami tulajdonban maradt műemlékek egy részének kezelése. Milyen állapotban voltak a kastélyparkok?

A Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) főkertészeként két éve kastélyparkjaink helyreállítását vezeti, történetét kutatja. "Ollója" alá tartozik többek közt a fertődi Esterházy-, a dégi Festetics-, a füzérradványi Károlyi- és a nádasdladányi Nádasdy-kastély parkja. Számos kerttörténeti tanulmány szerzője, és részt vesz az örökségvédelmi törvény módosításában is.

Alföldy Gábor: A parkokat ötven-hatvan évig teljesen elhanyagolták. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem nyírták a gyepet, vagy nem ültettek virágokat, de nem volt szakszerű, történeti alapú, folyamatos gondozás. A kerteket szétszabdalták, állami, önkormányzati és magántulajdonú területek sokszor egymásba ékelődnek, ezért nagyon nehéz az egykori művészi kompozíció vizuális egységét visszaidézni. Fertődön a kastély kovácsoltvas kapujától száz méterre két italmérés üzemel, de van a történeti park területén kemping és focipálya is. Több fontos kastélyparkunk jelentős része erdészeti kezelésben van, az egykori kertet ma faanyagtermelésre használják. Ilyen sorsra jutott például a lovasberényi kastélypark nagyobbik része is: 1945 után kitermelték az összes fát, majd erdővel ültették be. Ma nem lehet ráismerni, az ember fiatal tölgyesben sétál ott, ahol 1830-ban még az ország egyik legjelentősebb parkja volt.

MN: Milyen stílus jellemzi leginkább a hazai kastélyparkokat?

AG: Barokk kor előtti kert nemigen maradt fenn Magyarországon, pedig a budai Várban és Visegrádon már Mátyás uralkodása idején is reneszánsz ("olasz") kerteket építettek, és a 16-17. században Erdélyben, a török nem pusztította vidékeken európai színvonalon virágzott a kertkultúra. Ezeket nem is annyira a történelem viharai, inkább az új divatirányzatok tüntették el, átalakították őket barokk ("francia") kertté. A felvilágosodással aztán megjelentek a természet formáiból kiinduló tájkertek, az "angolparkok". A legtöbb műemlék parkunk ebből az időszakból való, például a füzérradványi és a dégi kastélypark vagy a martonvásári Brunszvik-kastély kertje.

MN: A többszörösen egymásra épített kertváltozatok közül melyik tekinthető hitelesnek?

AG: Mint minden műemléknél, a kertnél is az a hiteles, ami megmaradt, ebből kiindulva kell minél többet bemutatni. Nehézség, hogy a kert "élő műemlék", tehát állandóan változik. Jó példa Fertőd: itt a 18. században két komplett barokk kert követte egymást, a második különösen nagyszabású, Mária Terézia látogatásakor óriási ünnepségek színhelye volt. Aztán a hercegi udvar több mint száz évre elhagyta a kastélyt, a 19. század végén költöztek vissza. A kertet historizáló stílusban átalakították, egyes részeit angolparkszerűen, a reprezentatív részeket geometrikus, "neobarokk" formában. A terveket Anton Umlauft, a kor jeles kerttervezője, a császári kertek, köztük Schönbrunn vezetője készítette. A 20. század elejére megváltozott, csökkent a reprezentációs szerep, szűkültek az anyagi lehetőségek. A melléképületek egy része elpusztult, az egykori bábszínházat, narancsházat magtárrá alakították. Az első világháborúban krumplival vetették be a barokk kert legpompásabb részét, a partert. Eszterházán az egyes kertrészekről külön történeti kutatás készül. Ásatások már feltárták a régi szökőkutak alapjait, de a szobrokat egyelőre keressük. Mára a 100 éve ültetett, eredetileg másfél méteres, kúp alakúra nyírt tiszafák 4-5 méteresre nőttek, formájukat vesztették. Ám nyilvánvaló, hogy a 200 darab százéves tiszafa is kerttörténeti értéket képvisel, úgyhogy ezekkel is kell kezdenünk valamit. Tehát a helyreállítás célja nem egyszerűen egy régebbi vagy épp a legutolsó kert rekonstrukciója, hanem a döntést körültekintően kell előkészíteni. Minden helyszínen más a teendő, és a fenntartás költségeire is gondolni kell.

MN: Mit csinál egy főkertész télen?

AG: A kutatás mellett még mindig vannak "tűzoltó" munkák: a bozótirtás, az elöregedett, életveszélyes fák kivágása, a száraz ágak eltávolítása. Látványos eredményeket hoz a következő szezonra a fertődi, a dégi, a tatai és a füzérradványi parkban tervezett növényszelekció, amely az elmúlt évtizedekben spontán nőtt fák eltávolításával az értékes példányok megóvását és a parkok térkompozíciójának helyreállítását szolgálja.

MN: Kerttörténészként több kutatásban részt vesz, például a budai villák kertjeinek felmérését vezette. Mi a helyzet a fővárosban?

AG: Magyarországon csupán 140-150 kertet tartanak nyilván műemlékként. Pedig az igazán értékes, az eredeti koncepciót tükröző történeti kertek száma megközelíti az ezret. Budapesten elkeserítő a helyzet: ha minden jól megy, a kertészeti egyetem felső arborétuma lesz az első olyan kert, amelyet nem egy műemléki épület "zöldtartozékaként", hanem önálló történeti kertként nyilvánítanak védetté. Ehhez képest több száz értékes kert található a fővárosban, főleg budai villakertek, amelyek folyamatosan pusztulnak. Korábban a kitelepítésekkel letűnt kertkultúra volt az ok, ma pedig beépítések, telekspekulációk áldozataivá válnak. Az Orczy- és a Füvészkert is műemléki gondozást igényel. A legszörnyűbb talán közparkjaink állapota. A Városligetet és a Népligetet a hetvenes évek nagy beavatkozásai óta nem újították fel, pedig nagyon értékesek. A Városliget a világ első olyan közparkja, melynek megtervezését egy város rendelte meg pályáztatással, 1813-ban. Több kor, különösen a 19. században megerősödött polgárság művészi elképzeléseit, társadalmi berendezkedését tükrözi. Ezek a parkok - amellett, hogy ki kell elégíteniük a ma emberének rekreációs igényeit - műemléki védettséget és bánásmódot is megérdemelnének.

Orosz Ildikó

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.