A japánok nagy része nem akar jövőre sem olimpiát

  • narancs.hu
  • 2020. július 19.

Lokál

Sokan úgy gondolják, a közeljövőben a járvány még nem lesz megfékezhető.

Egy felmérés szerint a japánok hetven százaléka ellenzi, hogy jövőre megtartsák az idén nyárról elhalasztott tokiói olimpiát és paralimpiát – számolt be róla az MTI.

A Kyodo japán hírügynökség vasárnap közzétett országos közvélemény-kutatása szerint a válaszadók csupán 23,9 százaléka helyeselné, ha a fővárosban jövő nyáron sor kerülne az ötkarikás játékokra. A megkérdezettek 36,4 százaléka azt mondta, hogy ismét el kell halasztani az olimpiát, 33,7 százalék szerint pedig törölni kell azt.

A pénteken indult háromnapos telefonos felmérésben részt vettek 44,1 százaléka úgy vélekedik, hogy néző nélkül, vagy korlátozott nézőszámmal kell lebonyolítani a versenyeket, mérkőzéseket.

Az újabb halasztást vagy a törlést támogatók 75,3 százaléka úgy gondolja, hogy a koronavírus-járvány a közeljövőben még nem lesz megfékezhető. További 12,7 százalék szerint a japán kormánynak elsősorban azzal kellene foglalkoznia, hogy megakadályozza a vírus terjedését a szigetországban, 5,9 százalék pedig a játékok növekvő költsége miatt érvelt a rendezés ellen.

A szervezőbizottság és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) március végén halasztotta el a július 24. és augusztus 9. közötti időszakra tervezett ötkarikás játékokat, amelyet a jelenlegi tervek szerint 2021. július 23-tól augusztus 8-ig rendeznek meg. A japán szervezők ragaszkodnak a jövő nyári dátumhoz, ám az eredetileg tervezetthez képest jelentősen csökkentett költségvetéssel akarják lebonyolítani az eseményt.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.